💖KÖSZÖNTŐ💖

Köszöntő 

Már megjöttünk ez helyre, 
anyák köszöntésére, 
anyám, légy reménységben, 
köszöntelek egészségben. 

Gyöngyharmatos hajnalba 
kivirult a hajnalka, 
szép kivirult hajnalkák, 
köszöntsétek jó anyát.

Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár, 
májusban a szép virág: 
annyi áldás szálljon rád. 

Ahány csepp a tengerben, 
annyi hála szívünkben, 
gyermekeid hő szavát 
hallgasd meg ma jó anyánk.

💖💖💖💖💖💖💖💖💖


Anyák napjára

Ha én nagy leszek, Te kicsi

tiéd lesz a babakocsi

Én dolgozom, Te játszol

várat építsz, fára mászol

Leviszlek a játszótérre,

lepkét kergetni a rétre,

Boltba is én megyek,

veszek tejet, kenyeret,

banánt is mert szereted.

Hazaérek, ölbe veszlek,

úgy SZERETLEK, úgy SZERETLEK

💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖

Várnai Zseni:
MAMA

Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, õ mindenütt elér.

Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom,
és mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja õt a messzeség.

Sohasem szól, csak mosolyogva néz rám,
mintha nem volna többé már szava,
s csak bólogat, mikor fölsír belõlem:
- bocsáss meg nékem, bocsáss meg Mama!

Sokat vétettem ellened, míg éltél,
nehéz adósság nyomja lelkemet,
nem tudtalak oly végtelen szeretni,
mint te szerettél, Mama, engemet.

Egész szívem szülötteimnek adtam,
amint te tetted, ó, szegény Mama,
s hidd el, majd õk ezerszer visszaadják,
amit néked vétettem valaha.

Te értem, én meg õérettük éltem,
õk meg majd másért, bocsáss meg nekem,
én is elõre megbocsátom nékik,
amit majd õk vétkeznek ellenem!

(1943)

"Hanyas vagy? ’28-as?"

EZT A FAJTA SZÉGYENKEZÉST RÉG LÁTTAM MÁR A KORMÁNYPÁRTIAKON – PEDIG CSAK VERSET MONDOTT NEKIK KORÓZS LAJOS A PARLAMENTBEN

Döbbenetes képsorokat láthattunk a magyar országgyűlésben. Szinte vágni lehetett a csöndet és tapintani a szégyenkezést.

A szocialista Korózs Lajos napirend előtti felszólalásában Szilágyi György közismert – Hanyas vagy? című versének egy átiratát adta elő a Tisztelt Háznak.

A vers először a Kossuth rádióban hangzott el még 1976-ban és már akkor is megvolt a maga üzenete, most azonban még velősebb az a gondolatiság, melyet a szocialista politikus elmondott a parlamentben.

Hanyas vagy?

Hanyas vagy? ’28-as?

Mi félszavakból megértjük egymást.

Ugyanazt a nótát fújjuk, nem igaz?

Te azt mondod: STADION!

Én azt mondom: OKTATÁS!

Te azt mondod: PRÉMIUM A FOCISTÁKNAK!

Én azt mondom: Fizetés a tanároknak!

Te azt mondod: VIZES VB!

Én azt mondom: Vizes blokk az iskolába!

Te azt mondod: FOCI AKADÉMIA!

Én azt mondom: Tudományos Akadémia!

Te azt mondod: Költségvetési racionalitás!

Én azt mondom: Kutatási szabadság!

Te azt mondod: Szegregált oktatás!

Én azt mondom: Integrált oktatás!

Te azt mondod: Kirekesztés!

Én azt mondom: Befogadás!

UGYE, MI FÉL SZAVAKBÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST!

Te azt mondod: Fizetős egészségügy!

Én azt mondom: Nemzeti kockázatközösség!

Te azt mondod: Kórházi adósságállomány!

Én azt mondom: Alulfinanszírozás!

Te azt mondod: Amputáció!

Én azt mondom: Érsebészet!

Te azt mondod: Vágni, vágni, vágni!

Én azt mondom: Mofetta!

Te azt mondod: Sikertörténet a sürgősségi ellátás!

Én azt mondom: Tragédia a 30 perces kiérkezés!

Te azt mondod: Beteghordók és műtőssegédek!

Én azt mondom: Felmondási idő!

Te azt mondod: C.T.

Én azt mondom: Fideszes KORRUPCIÓ!

Te azt mondod: Lélegeztető gép!

Én azt mondom: Fideszes KORRUPCIÓ!

Te azt mondod: Röntgengépek!

Én azt mondom: Fideszes KORRUPCIÓ!

UGYE, MI FÉLSZAVAKBÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST!

Te azt mondod: Félj és reszkess!

Én azt mondom: Légy nyitott és elfogadó!

Te azt mondod: Térkő és szökőkút!

Én azt mondom: Fa, cserje és virág!

Te azt mondod: Mészáros Lőrincé a Balaton!

Én azt mondom: A gyerekeké a Balaton!

UGYE, MI FÉLSZAVAKBÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST!

Te azt mondod: Nemzeti tőkésosztály!

Én azt mondom: Oligarchák!

Te azt mondod: 3 éves munkaidőkeret!

Én azt mondom: Gazemberség!

Te azt mondod: 400 túlóra!

Én azt mondom: Rabszolgatörvény!

Te azt mondod: A munkaerő rugalmas kihasználása!

Én azt mondom: Kizsákmányolás!

Te azt mondod: Dolgozz többet, hogy többet kereshess!

Én azt mondom: 8 órában akarnak annyit keresni,

hogy tisztességesen meg tudjanak belőle élni!

Te azt mondod: Stratégiai megállapodás!

Én azt mondom: kilóra adtátok el a magyar munkást!

Te azt mondod: Tíz éve változatlan 28 500 forintos minimál nyugdíj!

Én azt mondom: 300 eurós Uniós minimál nyugdíj!

Te azt mondod: A rokkantak csalók!

Én azt mondom: Kártalanítani kell a megalázottakat!

UGYE, MI FÉLSZAVKBÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST?

Te azt mondod: Családi adókedvezmény!

Én azt mondom: Azt csak a gazdagok tudják igénybe venni teljes körűen!

Te azt mondod: Családi adókedvezmény!

Én azt mondom: Családi pótlék emelés!

Te azt mondod: Családi adókedvezmény!

Én azt mondom: Anyasági támogatás emelés!

Te azt mondod: Családi adókedvezmény!

Én azt mondom: A GYES felemelése!

Te azt mondod: Befektetési célú lakásvásárlás állami támogatással!

Én azt mondom: Szociális bérlakást!

Te azt mondod: Gépkocsi vásárlás a luxusfeleségeknek!

Én azt mondom: Gépjárművásárlás és átalakítás támogatása a mozgássérülteknek!

Te azt mondod: CSOK a gazdagoknak is!

Én azt mondom: Albérleti támogatás a fiataloknak!

UGYE, MI FÉLSZVAKBÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST!

Tisztelt ház!

Mindenki látja, hogy értékrendbeli különbségek vannak közöttünk! Önök csak a kiváltságosoknak akarnak jobb létet! Mi a szűkölködőknek is jólétet szeretnénk! Önöknek csak a gazdagok gyerekei számítanak!

*Szulejmán szultán*

Szulejmán szultán

(Kulcsár Árpád történész)

Az iskolákban nem tanítják,  a 150 évről rózsás képek alakultak ki mára! Ismerjük meg mi is az igazság! Budáról ellopott iratokat  az isztambuli múzeumban magyar kutató nem kutathatja! Az anyagokat nem adják át a mai napig.
Kiegészítés:
- A török uralom alatt Magyarország népessége kb. 4 millióról 1,5 millió főre csökkent.
- A 8. pont miatti szemlélet eredménye, hogy a török katonák kisajtoltak a meghódítottakból annyi  jövedelmet, amennyit csak tudtak.
- A török hadsereg téli ruhával nem rendelkezett, ezért felénk csak jó időben tudott hadat viselni. A fel- és visszavonulási sebességet ismerve, észak felé nem tudott már lényegesen messzebb hódítani, mert a közeledő őszi rossz idő miatt vissza kellett vonulniuk délre, csak a rendfenntartó embereik maradtak itt. A szultán minden évben más felé hódított. A Habsburgok ellenfelei (Velenceiek, franciák stb) is befolyásolták a szultánt, hogy mikor indítson háborút ellenünk.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról
Szigetváron, a török ostrom 450. évfordulóján nem a hős várvédő Zrínyi Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak kívánnak - több sajtóhír szerint török és magyar kormányzati támogatással - emléket állítani. Újra felépítenék többek között az úgynevezett csonka minaretet, és zarándokhelyet hoznának létre az ostrom közben elhunyt török uralkodó tiszteletére. Szulejmánra a török történelem - beleértve a mai török vezetést - az Oszmán Birodalom legnagyobb hódítójaként tekint. Ennek az árát azonban elsősorban Magyarország fizette meg: a szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok véres hódításait. A Hetek cikke.

1. Nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a magyar történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította. Miután az általa irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II. Lajos király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát, ennek következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása hosszú időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos következménnyel járt.
2. A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb pusztítójának az ország 1100 éves történelme során.Uralkodása a szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az országnak. Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország egyetlen ellensége sem okozott. A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven át tartott 1241-42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak 1944 tavaszától 1945 tavaszáig. Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is, amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.
Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: "A hit harcosai elszéledvén az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták, lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen zsákmánnyal és mindenféle javakkal."
1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár, akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket jelentette a szultáni sereg pusztításairól: "Szörnyen romboltak, égettek és öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták."
3. A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott Magyarországnak.Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a következő­képpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég, nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének pusztításairól: ". a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat, tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen kegyetlenségeket követtek el, több mint ötszáz, részben karddal lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan. Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket - mélyen megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök bestialitása miatt - kocsin várába, Semptére vitette."
4. A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben beszélt Magyarország lakosairól. A Mohács utáni győzelmi jelentésében például a magyarokat a következő szavakkal minősítette: "szemtelen és becstelen magyarság", "alávaló átkozottak","feslett életű gonoszok", "tévhitben élő gazok", a magyar katonákat pedig "ördöggel cimboráló dögök"-nek nevezte.
5. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok ezreit. A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát követő napon került sor, Szulejmán győzel­mi ünnepének keretében. A szultán arannyal bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és osztogatta számukra a kitüntetéseket, majd a vörös szultáni sátor körül felsorakozó oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra vert magyar hadifoglyot és valamennyiüknek fejét vették. Meg kell jegyezni, hogy Szulejmánnak ez a brutális tette messze felülmúlja napjaink Iszlám Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzését, amelynek során mintegy kétszázötven foglyot nyakaztak le.
6. Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés fegyverét. Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan, hogy "keltsetek félelmet bennük!" Seregének szerves részét alkották a könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti: "égető, dúló". E "hitharcosok" borzalmas pusztításai, brutális kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is, hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel igyekeztek siettetni.
A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer "nyársba vonással", azaz karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.
7. Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus rablás zajlott, amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80 százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide elsősorban a külön­böző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek.
Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-ből.
A Fugger bankház megbízottja Hans Dernschwam a következőket írta az egykori polgárházak, paloták látványáról: "A házak sorban, egymás után beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűen kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel. Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká váltak. Annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer a kapukra és a nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé - mi több, a házakhoz tapasztva - ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a kéz­művesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger urak házában most a török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített lóistálló, amely egészen a városházáig elnyúlik."
8. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és tartós elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg.Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a legkülön­bözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán török államapparátusa is.
Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből a "haradzs"-ból új magyar kifejezés született, a "harácsolni".
9. Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyénhívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az 1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.
10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek. A keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb anyagokból engedték és torony nélkül.
És ennek akarnak emlékművet állítani? És pont Szigetváron?

**Aludj velem**

Aludj velem 

Ölembe fészkelődsz mielőtt elalszol. 

Kezem lassan előre araszol, 

hogy markomba simítsam melled. 

Ez jó így! Ez kellett! 

Jó így! Jó nagyon! 

Még nem hagyom, 

hogy magával rántson az álom.

Még nem! Még várom,

hogy Te a mélybe merülj,

hogy teljesen átkerülj

abba a másik, furcsa létbe,

az álmok színes mezejére.

Az én szemem is hunyva már.

A pillanat lesben áll,

s majdnem tudatom veszítem.

Ágyékom fenekednek feszítem,

bőröd forró, sima, lágy.

Ostorcsapásként sújt le rám a vágy.

Hallgatom légzésed ritmusát,

érzem véred áramát,

ahogy szíved nyugodtan, halkan

az enyémmel egy ütemre dobban.

Mellkasom hátadhoz simul,

testünk egymáshoz idomul,

mintha egyek lennénk. Egyek is vagyunk.

Tökéletesen összepasszolunk.

Két test, mely eggyé lett.

Két test. Egy lélek.

Belélegzem illatod.

Vállad gödrébe csókolok

gyengéden. Ajkammal épphogy érintlek,

félve attól, hogy felébresztelek.

Megrezzensz. Nem is alszol tán.

Sóhajtasz, s azután

felém fordítod fejed.

Ajkaddal ajkamat keresed,

nyelveddel nyelvemért kutatsz,

száddal szorosan szájamra tapadsz.

Csókolsz. Vadul. Édesen.

Gyöngéden szenvedélyesen.

Csókollak. Csókodra szomjazom.

Ébren vagy? Vagy csak álmodom?

(nem tudom)

Ébren álmodva szerelmeskedünk,

majd egész éjjel úgy ölelkezünk,

mint kik örökre összetartoznak,

mert szívükben szerelmet hordoznak.

Boldogan hunyom le a szemem,

mert mellettem vagy, s együtt alszol velem.  

                                   

 Mindig az eszemben ,...

Örökké a szívemben Te vagy !!!

   ***SZERETLEK***

***************************

Érted bármit megtennék, mert veled minden más.
Csak egyetlen hang szól rég, egy halk szív dobbanás.
Neked szól minden szó és minden amit érzek.
Nem kell más. Rég nem kell más, csak érted élek.
Amikor először láttalak, tudtam mindenem a tiéd,
mindent eldobtam érted, hogy érezd mennyit érsz.
Oly jó, hogy megtaláltalak, már minden rajtad áll,
csak te döntheted el, hogy belőled nekem mennyi jár.
Érted ébredek fel reggel és rólad álmodom,
minden pillanatban téged látlak, s rád vágyom.
Érezd át az érzést és mond ki a szót........
Minden percem értem múlik.. Nélküled nem jó. 

 Kimondom :  **SZERETLEK** !!! 

 ..és Nélküled nem jó !!!

***************************

Papp Ádám:  A lebegés

Megmagyarázhatatlan vagy...

mint az a lebegés 
bennem, ha ölellek.
Az a szívdobogás, mikor
gyengéden csókolsz meg.

Mint a libabőr,
ha épp csak hozzám érsz,
s a részegség, ha szemed
az enyémen túlra néz.

Mint az álom
mit olykor én sem hiszek,
de itt vagy, s én is itt vagyok;
Engedem, hogy ez a minden

csak a mi életünk legyen...

**********************************

Lennél-e...?
Lennél-e kedvemért felhő, kapkodó szél?
Lennél-e kedvemért széllel szálló levél?
Lennél-e értem pitypangbóbita,
ha én lennék az ősz hűvös sóhaja?
Ha Te lennél a tél hideg lehelete,
lennék kedvedért hullongó hópihe.
Lennék kedvedért hófúvás vihara,
vagy lennék miattad csipkés zúzmara. 

**************************

Forrj össze szorosan
velem,
Feszüljön egymásnak a tested
s a testem...
Hajlékony titán-indákká lesz a két
karom:
Addig ölelnek, míg csak akarod,
s akarom,
Idő nem fogja, ahogy az
érzést sem,
Csak akkor engedlek szabadon,
ha te kéred.
Lágyan engedd, hogy hozzád illesszem
magam,
Mint rózsabimbón két szirom: pontosan,
finoman,
És te szoríts bátran csontjaid közé
engem,
Akkor majd ajkad lesz az, amiből az életet
lélegzem,
A te szíved dobbanása ébreszt a
világra,
Kettőnk szerelméből merített a sors
akarása:
Csodaszép, picinyke, apró csodát
kaptunk,
Te meg én, és akit újra s újra megalkotunk,
álmodunk ...
Szárnyakat adsz nekem s én
tanítalak:
Szárnyalni, magasra, ketten, míg csak
miénk a holnap  

 Hozzád tartozom ! **SZERETLEK !**

***********************************

Álmodtam rólad

s most nem tudom:

Vagy - e?

ott túl az álmokon.

Csak bennem rebbenő

árnyalak?

Ébren még sohasem

láttalak...

Álmodsz - e rólam

mondd, Te is?

Rezdülök olykor

benned is?

Vágyod - e azt,

hogy várjalak?

Most becsukom szemem:

Hogy lássalak...

**************************************

Papp Ádám: Ha ajtómon kopogtatsz...

Ha ajtómon kopogtatsz,
s én beengedlek,
tudd, hogy nem csak
a boldogságaim ismered meg.

Lesznek könnyek,
tájak, hol a bánat Nagyúr,
s a puha érintések közt
tüskére lelsz, ami szúr.

Nem vagyok csalfa;
több igazra szültek engem,
de patyolat sem vagyok,
hisz olyan ember igazán nincsen.

Jó próbálok lenni;
hű ahhoz, ahogy élek.
Jót próbálok tenni;
nem várva semmit cserébe.

Ha ajtómon kopogtatsz,
s én kinyitom,
csak hunyd le a szemeid,
és kövesd a hangom.

*****************************

Egy röpke pillanat a gyönyör, 
bár hiánya méregként gyötör. 
Egy férfi álma forró testre várva, 
szinte megöl, ha vágyódsz utána.
Érzed véred gyorsan hevít, 
ingóságod vágyakkal telít. 
Veríték csordogál remeg már kezed, 
férfi vagy, ekkor igazán érzed!
Egy száj, egy kebel, egy ágyék
melytől éhezett vaddá válsz még.
Egy nő teste mint ékszer,
csak érinteni, a legfinomabb kézzel.
Törékeny és tiszta kincs az,
bár most azt érzed viharos vagy.
Érzéki legyél és ne túl durva,
engedd a vágyadat cseppnyit visszafogva.
Elrepült az erőd ártatlan lettél,
lassan érzed nagyon elgyengültél.
Ezt a percet vártad, de el ne feledd!
Azt a drága kincset, ki ezt okozta neked! 

************************************

 Csak egy tégla voltam

tested falában
Csak egy vízcsepp voltam
Szép lelked tavában
Csak egy parázs voltam
Két szemed tüzében
S lassan leomlottam,
elfolytam, elégtem...
(s örökké keringek
vérednek szelében)

*******************************

Van egy szív. Apró,
Néha reszket, néha
Hegyeket is tartó
Hatalom.

Olykor alig mozdul,
Máskor csont-kasban
Dübörög vadul,
Én hallhatom.

Kamrák alján por,
Felkavarodik, ha
Járnak valahol,
Nyom marad.

Van, ki visszatér,
Vagy semmivé teszi
A leülő por-fedél
A nyomokat.

Van egy szív, lehet,
Épp a nyomoktól,
De nevet.
És ezzel köszöni meg,
Hogy szeretik, hogy szeret.. 

**************************

Boda János: Nem tudom megmondani

Nem tudom megmondani azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom, hogy egy nap
felébredtem, és benne voltál
minden lélegzetvételben,
minden szempillantásban,
minden néma pillanatban.

Nem tudom felidézni azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Újra szépült szépséged
a meztelen tekintetemben.
Itt laksz már bennem.
Itt él minden mozdulatod.

Nem tudom elmondani azt,
hogy hogyan szeretlek.
Csak azt tudom,
hogy karjaid nevelnek,
mikor a nehéz napok végén átölelsz.

Megszerettem a lelked - a világod -
ahogy gondolataid kitárod,
minden porcikád, ami a tested része,
vonalakat, amiket más nem vesz észre.

Már nem tudom megmondani azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom,
hogy általad én is más lettem,
és felfedeztem saját csillagrendszerem.

Bárhogy is próbálom,
már nem tudom felidézni azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom, hogy szeretlek!
És ez éppen elég.  

 ***SZERETLEK !!! ***

*******************************

Szeretlek Kedvesem,
és hiába űzöm el,
a tétova képzelet
Tehozzád elvezet
Sok kínzó éjjelen
Közötted, s közöttem
vergődik a lelkem,
és úgy kíván,
mint soha, senkit sem

Hogyha itt lehetnél,
és, ha itt lennél énvelem,
Veled megnyugodnék
e lázas éjeken
Lelkem csendesen
Veled megpihenne,
bőrünk összeérne,
a vágytól összeégve.

Szorongó szívünket,
mohó testünket,
-melyik Tiéd, s enyém
többé nem éreznénk,
e tűzben egyek lennénk.
És ha néha föleszmélnénk
e zsibbadt kábulatból,
semmit sem beszélnénk

Csak nézném a szemedet,
az nem csap be engemet,
és csókolnám ajkadat:
Örökre itt maradj!
Örökre itt maradj,
mert Veled lenne még reményem,
Veled lenne még életem,
lenne még perzselő tüzem
Szeretlek Kedvesem.  

 **SZERETLEK ÉLETEM !**

****************************

Papp Ádám: ...a lelkem/

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Érzem; hűen őrzi azt,
s - mint könnyű jóságot -
élteti szüntelen bennem.

Valakinél ott hagytam a lelkem,
kinek szavait dallam járja át.
Ki ismeri zenémnek titkait,
ki tudja, hogy bennem mi fáj.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Kusza vázlatból lett szürkeség
mit létem színei ragyognak be,
s öröm minden, ha a fényhez ér.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Fülemben él még a hangja,
szemeim előtt íves arca, s
érzem ajkamon, milyen a csókja.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Mosolyomat könnyekkel itatom,
csendben az ő nevét dúdolom,
s míg élek nem feledem azt,
kinél hagytam ott a lelkem.  

**********************************

A nő szíve

A nő szíve, mint az otthon:
Boldogan lakható.
Férfi kéz azt sosem érintheti,
ajtaja tettekre nyílik,
s ha bejut rajta,
ki harcol érte
kiteljesedik abban
a mindenség egy fontos fogalma.

A nő lelke, mint a szél:
Nyári éjszakák lágy suhanása,
mézédes takaró,
és altató.

De minden nappal,
mintha egy-egy megkövülne.
Nem tudni miért,
tán elmúlt érintések hada az oka,
s milyen szomorú ez, nem?
Mintha sosem térne vissza
belé a születés hajnala.

Elárvul megannyi tömeg,
álcázva ablaknál állnak,
kitekintve vágynak
vissza, mégis félnek,
mégis várnak,
s tán ez mindnek a hibája,
mert így élni lehet,
csak hasztalan,
s megannyi mosoly,
megannyi édes csók
meg sem esik a világban.

A nő szíve, mint az otthon:
Minden.
A férfié is, mégis állandó változás.
de kettőben ott lapul az egy:
Az együtt maradás.
Papp Ádám 

*****************************

Tudnál e szeretni

Tudnál e szeretni engem
amikor senki sem szeret?
Tudnál e őrizni engem
akár egy apró gyöngyszemet?

Tudnál e szeretni engem,
ha már az arcom megfakult,
tudnál e szeretni úgy is
ha hajamra hó és dér lapul?

Tudnál e szeretni engem
ha neked adnám a szívemet?
Borongós,hűvös téli estén
melengetve a lelkemet?

Ha csönd kell, én leszek a csönded!
Ha magány,én magányod leszek,
csak messziről szeretlek némán,
de ha kell, melletted leszek!

 Micsoda kérdés,?.....

persze hogy tudnálak ,....

én mindig **SZERETLEK !!!**

**********************

Jönnél-e velem az életem útján?
Legyőznéd-e félelmeid, ha kérem?
Tudnál-e bújni hozzám, akár talán
remegőn is, de vágyva az ölelésem?
Tárnád-e ki sarkig a szíved, lelked?
Adnád-e nekem, mi legszentebb,
lelkednek oltárát? Mondd hát!
S engednéd-e, hogy a rét virágából
koszorút fonjak hajadba? Jönnél-e
velem mezőn és réten, földön s égen?
Tudnál-e repülni, mint tán repültél régen?
Vagy akár mint soha még nem!?
Engednéd-e, hogy eléd térdelve
öleljem combod, s forró csókot
leheljek rajta végig? És sétáljunk
kéz a kézben, szemlesütve, vagy
éppen egymás szemében égve
belefeledkezzünk a tücsökzenébe?
Vagy hallgatva a csendet, kósza
fellegekbe karolva váljunk eggyé,
lélek a lélekkel, szív a szívvel. Hiszen
maholnap úgyis véget ér minden.
Az álom, a lét... szertefoszlik, miképpen
szappanbuborék. Mondd Kedvesem!
Jönnél-e velem ha kérem?  

 Igen , megyek Veled !

..........................

Eszmélet

Magamon hagyom,
ha rám ragad
egy kávécseppbe zárt 
gondolat.

Hagyom, hadd vigyen,
hagyom törni az utat.
Illatos, édes, vad,
mint karmoló mozdulat.

Hagyom fájni,
ereimbe szúrva néhanap.
Magamon hagyom,
hogy elvigyen.

Este álom,
reggel a pirkadat nekem.
Magamon hagyom,
hogy megöljön.

Ez minden szabadság,
ez minden szeretve gyilkoló
börtönöm.
Papp Ádám  

**************************