2010. december 15., szerda

Travelvin. Ave Maria

Születésnapomra!


Kedves Szeretteim! Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget
rendeztek, és úgy tűnik, ez idén is így lesz. Nagyon sok
ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra
szóló rádió- és TV-műsor, hirdetések, reklámok, és a világ
minden pontján arról beszélnek, hogy születésnapom egyre
közeledik. Igazán nagyon jó érzés tudni, hogy legalább
egyszer egy évben sok ember gondol rám. Amint tudjátok,
születésnapomra való emlékezés sok évvel ezelőtt kezdődött.
Az első időkben még úgy tűnt, hogy az emberek értették, és
hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság
egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az okát
az ünneplésnek. Mindenhol összejönnek az emberek, családok,
barátok, és nagyon kellemesen érzik magukat, de valójában
nem tudják, nem értik, és nem is keresik a valódi
jelentőségét az ünnepnek.
Emlékszem, az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a
tiszteletemre. Az asztal roskadásig tele volt ízletes
ételekkel, gyümölcsökkel, édességekkel. Tökéletesen
díszített helyiségekben sok-sok gyönyörűen becsomagolt
ajándék várta gazdáját. S tudjátok, mi történt? Meg sem
hívtak! Pedig én voltam az ünnepség díszvendége - mégsem
küldtek meghívót. Miattam volt az egész összejövetel, a sok
dísz, és minden egyéb, és amikor maga az ünneplés
elkezdődött, én kívül maradtam, bezárták előttem az ajtót.
Pedig be akartam menni, velük lenni, együtt ünnepelni...
Habár az igazság az, hogy mindez nem lepett meg, hiszen az
elmúlt néhány évben sokan bezárták előttem az ajtót. Mivel
pedig nem hívtak meg, hát úgy döntöttem, hogy titokban
megyek be, minden zaj nélkül, és csendesen megállok az egyik
sarokban.
Mindenki nagyon jól érezte magát, ittak, ettek, beszélgettek, vicceltek, nevettek, és hatalmas jókedvük volt. Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros
ruhás, fehér szakállas ember azt kiabálva: HO-HO-HO. Leült
egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltak hozzá : Télapó,
Télapó! - mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna.
Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, és átölelték
egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át
senki. Aztán nagy várakozással elkezdték osztogatni, és
csomagolni az ajándékokat. Végül minden elkelt, és néztem,
vajon nekem van-e valami - de nem, én nem kaptam semmit. Te
hogyan éreznéd magad, ha a születésnapodon mindenki kapna
ajándékot, csak éppen te nem? Megértettem, hogy nemkívánatos
személy vagyok saját születésnapom emlékünnepén, és
csöndesen elhagytam a helyiséget. És - tudjátok - ez minden
évben rosszabb és rosszabb. Az embereket csak az étel, ital,
ajándékok, összejövetelek érdeklik és alig néhányan
emlékeznek rám. Pedig én annyira szeretném, ha ezen a
karácsonyon beengednének engem az életükbe! Nagyon
szeretném, ha felismernék a tényt, hogy több mint kétezer
évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy
megmentsem őket. Csak annyit szeretnék, hogy ezt teljes
szívvel elhiggyék, és beengedjenek az életükbe.
Valamit szeretnék megosztani veletek, különösen arra való
tekintettel, hogy jónéhányan tudjátok az ünnep igazi
értelmét. Hamarosan rendezek én is egy saját ünnepséget:
látványosat, hatalmasat, amilyet soha senki még elképzelni
sem volt képes. Most még dolgozom rajta. Már küldöm a
meghívókat - Te is kaptál már, személyesen. Remélem,
észrevetted a sokféle invitálás között, s nem dobtad el?
Kérlek, feltétlenül jelezz vissza, részt akarsz-e venni az
örömünnepemen, foglalhatok-e egy helyet a számodra?
Beírhatom-e a nevedet aranybetűkkel a vendégkönyvembe? Az
ünnepségemen ugyanis csak azok jelenhetnek meg, akiknek
nevei ott szerepelnek. Sok vendéget várok.
Akik elvesztették vagy eldobták a meghívókat, el sem jönnek
- kár értük! Akik nem válaszolnak a meghívásra, azok hiába
jönnek, nem lesz helyük, kívül maradnak. Nagyon lesújt
minden ilyen elmaradás...
Kérlek, készülj és válaszolj, mert így, amikor mindent
előkészítettem, te is részese lehetsz az én csodálatos
ünnepségemnek.
A találkozás reményében szeretettel üdvözöllek:  
 Jézus Krisztus




2010. december 13., hétfő

Egy nyugdíjas férfi panasza!!


De jó lesz, ha itthon leszel!
mondta feleségem,
alig várta, hogy a férje
nyugdíjkorba lépjen.

Én is vártam --jaj, de jó lesz,
megpihenek végre,
nem kell reggel kirohanni
a buszhoz a térre!

Komótosan reggelizek,
megyek a presszóba,
olvasgatok, heverészek,
más nem jöhet szóba.

Ember tervez -- asszony végez!
Mi lett a szép tervből?
Űzött vadként rohangálok,
a testemről víz dől.

Úgyis ráérsz, menj a boltba,
s intézd el a csekket,
hozzad el a sógornőmtől
a zománcos vedret!

a piacon vegyél nekem
répát, karalábét,
és útközben a diszkontból
hozzál cukrot, kávét!

Eredj, vedd meg a bérletem,
hozz egy kiló pacalt,
és eredj el a mamához,
hiszen szilvát aszalt!

A sarokra megérkezett
a télálló krumpli,
aztán siess rendet rakni,
nagy ma itt a rumli!

Holnap mehetsz Mikolára,
lehet almát szedni,
olcsóbb lesz így, és kívüled
úgysem ér rá senki.

Pókhálózz le, porszívózz fel,
törülgess le szépen,
aztán el is mosogathatsz,
marad időd bőven!

Indítsd el a mosógépet,
bepakoltam este,
terítsed ki majd a ruhát
kinn a kötelekre!

Négykor menj az unokádért
majd az iskolába,
és ha kész van már a lecke,
kísérd uszodába!

Aztán gyere, törjél diót,
tisztíts sárgaborsót,
csinálj szódát a szifonba,
és töltsd meg a korsót!

Ja, és menj a patikába
--talán használ, jó lesz --
itt a recept, és itt a pénz,
hozd el ezt a gyógyszert!

menj újra az unokádért,
és vidd haza hatra,
fürdessed meg, etessed meg,
míg megjön az anyja!

Este menj ki a telekre,
szedjél petrezselymet,
előtte még a butikban
vedd meg azt a selymet!

És ha időd engedi még,
darálj diót, mákot,
s leviheted a pincébe
ezt a teli zsákot!

Hozzál fel a mélyhűtőből
pulykamellet, hurkát,
törjél prézlit, s a teraszról
hozd be az uborkát!

Holnapután a sógornak
segíts szüretelni,
s ne felejts el hazafelé
csirkeszárnyat venni!

És ez így megy napról-napra
és sose lesz vége,
azt hiszem, a temetőben
lesz csak végre béke.

Paszírozok paradicsmot,
és reszelek tormát,
én hozom el a cukrásztól
az ünnepi tortát.

A káposztát legyalulom,
pucolom a répát,
meghámozom a sok krumplit,
megfőzöm a céklát.

kapálok és palántázok
kinn a konyhakertben,
lecsírázom a burgonyát
a krumpliveremben.

Zsírozom az ajtózsanért,
szerelem a zárat,
fürdés után énnekem kell
kimosni a kádat.

Kitisztítom a cipőket,
hisz úgyis ráérek,
megágyazok, beágyazok,
percet sem henyélek.

Ha csap csepeg, megbőrözöm,
s lenyírom a bokrot,
én viszem le a szemetet,
s javítom a bocskort.

Füvet nyírok, fákat metszek,
felmosom a loggiát,
felvarrom a szakadt gombot,
s ágyat húzok, tisztát.

Leülnék egy percre kicsit.
Mi megy a tévébe'?
---kérdem, de az asszony rám szól:
Segíthetnél végre!

Öreg este lesz mikorra
nyugovóra térek,
s álmomban is ezt folytatom,
forr bennem a méreg.

Hozd be, vidd ki, kösd be, nézd meg,
vedd meg, menj le, menj fel,
ugorj, rohanj, ne lazsáljál,
ne csináld, mi nem kell!

De jó is volt réges-régen
a gyárba bemenni,
s az otthoni fáradságot
szépen kipihenn!

Ha teheted, dolgozz, pajtás
---a rizikó túl nagy:
akkor menj el csak nyugdíjba,
hogyha agglegény vagy

Találós kérdések!


*Ki terít meg ebédre az állatóvodában?*------- A napos csibe.*

* Ki lehet a mosómedve eszményi társa?*------- A teknősbéka.*
* Miért rossz a tetűnek?* Mert hajszálon múlik az élete.*
* Miért tévednek kevesebbet az állatok? ----- Mert tévedni emberi dolog.*
* Mi az, 100 homokos a pincében?*------- Padlófűtés.*
* Mi hasonlít legjobban az emberre?* ----A rendőr. Megszólalásig.*
* Hogyan vetik terhelési próba alá az új hidakat ? Telerakják anyósokkal. Ha kibírja jó, ha nem, az is.*
* Mit mond az orosz a halálos ágyán?*----- Szentpétervár.*
* Mivel lepte meg Jimmy a vendégeit?*----- Egy ravasz húzással.*
* 3 km hoszzú és kettő az IQ-ja, mi az?*-------- Feminista tüntetés.*
* Miért jó az ejtőernyősöknek?*------- Mert esőben nem áznak.*
*Hogyan nevezik a vízen járó matrózt?*------ Tengerész gyalogos.*
* Hogy hívják a zöldruhás papot?*------Környezetbarát.*
* Mi a különbség a méh és a darázs között?*--- A darázs nem gyűjt vasat.*
* Mi az? Fekete, szikrázik, és a plafonról lóg?*---- Szőke villanyszerelő.*
* Miért szór a szőke morzsát a WC-be?*----- Eteti a toalett-kacsát*
* Miért jobb az Alzheimer kór a Parkinson kórnál?*---- Inkább felejtsem el kifizetni a sörömet, mint hogy kilötyögtessem.*
* Ki az abszolút lusta férfi?*------ Aki vibrátort vesz a guminőjének*
* Melyik hely a legveszélyesebb a világon?*----- Az ágy, hiszen ott hal meg a lakosság 80%-a.*
* Mi a legveszélyesebb sütemény?*----- Az esküvői torta*
* Mit látsz, ha mélyen egy szöszi szemébe nézel?*----- A hajhagymáit*
* Mi az: kicsi,fekete, és nem bírja el a kaszát?*----- A halál fia*
* Mi lesz, ha elütnek egy matematikust?*----- Már nem számít*
* Melyik a legnépszerűbb télen űzött sportág?*----A hosszútávfűtés*
* Mi a neve a kanos indiánnak?*------- Dugós Puska*
* Hogy dadog a süketnéma?*--------- Remeg a keze*
* Hogy csodálkozik a leprás?*------- Leesik az álla*
* Mi a neve a nagyon kemény sajtnak?*----- Cementáli*
* Kiknek prédikál az AIDS-es pap?*----- A híveknek*

5 perces tanfolyam!!


5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM
1. lecke
Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a
tusolással, amikor valaki csenget.
A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati
ajtóhoz.
Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott.
Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja: "Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt."
Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll
pucéran Béla előtt. Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy.
A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba.
Amikor visszaér, a férje kérdezi tőle: "Ki volt az?"
"Béla volt, a szomszéd" - válaszolja.
"Nagyszerű" - mondja a férj. "Mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön?"
A történet tanulsága:
Ha időben megosztod az üzleti partnereiddel, a hitellel és a kockázattal
kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges
kitárulkozást.

2.lecke
Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival.
Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja.
A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz.
Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a
kezét.
Az apáca azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?"
A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved.
Az apáca megint azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?" A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: "Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik."
Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll.
Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja: "Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést."
A történet tanulsága:
Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen
elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

3. lecke
Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor út közben találnak egy régi lámpást. Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem. Azt mondja a szellem: "Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát!"
"Először én! Először én!" - Mondja a pénzügyes. "A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni."
Puff, a pénzügyes eltűnik.
"Most én! Most én!" - mondja az értékesítő. "Hawaii-on szeretnék lenni, henyélni a parton a személyi masszőrömmel, soha ne fogyjon el a koktél, és legyek mindig boldog." Puff, ő is eltűnik.
"Oké, most te jössz" - mondja a szellem az ügyvezetőnek.
Az ügyvezető azt mondja: "Ezek ketten legyenek ebéd után az irodában."
A történet tanulsága:
Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen.

4. lecke
A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit.
Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle:
"Lehetne, hogy én is csak üldögélek és nem csinálok semmit?"
"Persze, miért ne?" - mondta a sas. A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra és megette.
A történet tanulsága:
Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy
csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit.


5. lecke
A pulyka és a ló beszélgetnek.
"Bárcsak képes lennék arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére" -
sóhajt a pulyka - "de nincs annyi erőm!"
"Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből?" - mondja a ló. "Tele van tápanyaggal."
A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből. Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy a fa legalsó ágára felrepüljön.
Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat.
Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is. Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi.
A történet tanulsága:
A sok lósz..r felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

6. lecke
Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezőn.
Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket.
A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni tőle. Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett.
Arra jött egy macska, aki meghallotta a madáréneket.
Követte a hangot és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt.
A macska azonnal kiásta a madarat és megette.
A történet tanulságai:
1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz..ik rád.
2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz..ból.
3. És ha nyakig ülsz a sz..ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád!
GRATULÁLUNK, SIKERESEN ELVÉGEZTED AZ 5 PERCES MENEDZSMENT
TANFOLYAMOT!

Legyen Ön is milliomos !!


Szőke nő a "Legyen Ön is milliomos" stúdiójában.

Végig szerencséje van,már csak a főnyeremény van hátra. A mű sorvezető (a felülmúlhatatlan Vágó István) felteszi az utolsó kérdést:

- Tehát hölgyem, a mindent eldöntő utolsó kérdésre kell válaszolnia, és Öné a 40 millió forint. Nagyon szurkolok Önnek, és ahogy látom, még egy segítsége is megvan, telefonon felhívhat bárkit. Nos, lássuk az utolsó kérdést: melyik az a madár, amelyik nem rak magának fészket?

A) A gólya

B) A fecske

C) A kakukk

D) A rigó

A szőke nő gondolkodik, majd megszólal:

- Azt hiszem, tudom a választ, de nem vagyok teljesen biztos benne. Szeretném igénybe venni az utolsó segítségemet.

- Kit hívjunk?

- A barátnőmet.

Tárcsáznak, majd valaki felveszi:

- Jó estét kívánok, Vágó István vagyok a "Legyen Ön is milliomos" stúdiójából. Itt ül velem szemben egy kedves ismerőse, aki már az utolsó kérdésnél tart, de az Ön segítségét kéri. Át is adom neki a szót!

- Szia! A kérdés a következő: melyik az a madár,amelyik nem rak magának fészket? A gólya, a fecske, a kakukk vagy a rigó?

A barátnő egyből rávágja:

- Természetesen a kakukk!

- Biztos vagy benne?

- Abszolút!

A versenyző hátradől, és magabiztosan mondja:

- Jelöljük meg a "C"-t, a kakukk a helyes válasz!

- Biztos benne?

- Igen!

- Jól gondolja meg, 40 millió a tét!

- Teljesen biztos vagyok benne!

- És igen, a "C" a helyes válasz! Gratulálunk, Ön megnyerte a fő nyereményt!

Később, a boldog nyertes elmegy a helyes választ adó barátnőjével ünnepelni.

Egyszer csak megkérdi tőle:

- Figyelj, te honnan tudtad a helyes választ? Ismered az összes nyamvadt madarat, meg a fészekrakási szokásait?

- Jaj, de buta vagy! Ezt mindenki tudja! A kakukk nem rak fészket, mert az, AZ ÓRÁBAN LAKIK!

Csak semmi rasszizmus!!


Csak semmi rasszizmus, csak viccelődünk!!

A cigánygyerek megkérdezi a tanítónőt:
- Minek kell nekünk egyáltalán dolgozatot írnunk?
- Mert ha pofára osztályoznék, nagyon rábasznál...

- Meddig aranyos a cigánygyerek?
- Míg nem éri fel a zsebed!

- Mi az? Nagy, zöld, rózsaszín, narancssárga, kék és zöld?
- Cigányasszony ünneplő ruhában..

- Hova dugja a cigány a felesége elől a pénzt?
- A szappan alá!

- Miért nem vesz a cigány computert?
- Mert nincs rajta "Há'de" billentyű.

- Mi az: 5 cigány táncol egy Dacia tetején?
- Bukarest parádé.

Akasztják télen a cigányt. A hóhér megkérdezi tőle:
- Na, mi az utolsó kívánsága?
- Há' ennék egy kis málnát.
- Megőrültél cigány? Télen málnát?
- Há' megvárnám...

A cigány sétál az erdőben. Arra jár a jótündér és megszólítja:
- Szerencséd van! Kívánhatsz tőlem hármat, és én teljesítem .
- Szeretnék fehér lenni, bukjanak rám a csajok és egész nap a lábuk között akarok lenni!
- Abrakadabra, legyél vatta!!!

A kis cigánygyerek öltözik. Megkérdezi az apját:
- Apa, melyik a gatya eleje?
- Mondtam már te kis taknyos: sárga elöl, barna hátul.

A cigánygyerek odaáll az apja elé:
- Apám, elhatároztam, hogy mostantól skinhead leszek!
Paff! Az apja agyba-főbe veri.
Odasántikál az anyja elé:
- Anyám, elhatároztam, hogy mostantól skinhead leszek!
Paff! Az anyja is agyba-főbe veri.
Odavánszorog a bátyja elé:
- Bátyám, elhatároztam, hogy mostantól skinhead leszek!
Paff! A bátyja is jól helybenhagyja, mire a cigánygyerek kifakad:
- Hogy a holló vájja ki a szemüket, még csak egy órája vagyok skinhead, de máris úgy utálom a cigányokat...

A cigány meglátogatja a komáját. A házigazdának nagy háza, gyönyörű asszonya van, és a kertben ott teniszezik a Navratilova meg a Steffi Graf.
Kérdezi a vendég:
- Te, Gázsi, hogy lehet ez?
- Hát lementem a kanálishoz, kifogtam az aranyhalat, és kívántam tőle hármat.
- Nem lehetne nekem is kívánni?
- Már hogyne lehetne!
Gazsi megmutatja, hol fogta ki az aranyhalat. Márió is kifogja.
- Kívánhatsz hármat, ha visszadobsz - mondja neki a hal.
- Hát legyen szíp nagy házam, de nagyobb, mint a Gazsijé! - kezdi Márió.
- Legyen szíp az asszony, de szebb, mit a Gazsijé. És legyen sok szex!
Hazamegy Márió: ott a hatalmas palota, az ablakból egy szép asszony integet.
Kinyitja az ajtót: ömlik ki a házból a keksz.
Visszamegy Márió panaszra a Gazsihoz:
- Kívántam nagy ház, lett nagy ház, kívántam szíp asszony, lett szíp asszony, kívántam nagy szex, oszt most ömlik a házbul a keksz...
- Mit gondoltál, én nagy téniszt kívántam?

Cigány elmegy az orvosához, hogy megtudja a vizsgálat eredményét, az orvos
azonban rossz hírrel fogadja:
- Nagyon sajnálom, de közölnöm kell Önnel, hogy cukros!
A cigány értetlenkedve dülleszti szemeit!
- Áz meg mit jelent doktor úr??
- Hát, hogy ön cukorbeteg!
- Cukor van a kezemben?
- Igen!
- Cukor van a lábamban?
- Igen!
- Cukor van a farkamban is?
- Igen!
; - Há akkó csessze meg, a Gázsi nem is buzi, csak szeret nassolni!!!

A cigány a papnál van.
- Atyám, nekem nem kell semmit meggyónnom - mondja a cigány .
- Nem iszom, nem nőzöm, mostanában pedig még nem is loptam.
- Tudom jól, fiam, de hamarosan kiszabadulsz.

Két cigány sétál, mikor találkoznak a pappal, akinek be van gipszelve a
lába.
- Mit csinált atyám?
- Elcsúsztam a fürdőkádban!
Tovább mennek, a két barát erre, a pap arra. Fél óra múlva megkérdi az egyik cigány a másiktól:
- Te mi az a fürdőkád?
- Honnan tudjam, nem járok én templomba!

A romák nemzetközi gyűlést tartanak, a szünetben egy angol, egy francia és egy magyar roma beszélget. Megszólal az angol:
- Nálunk olyan nagy a különbség az írás és a kiejtés között, mi azt írjuk: the, és úgy ejtjük: dö.
Erre a francia:
- Nálunk sokkal nagyobb a különbség, mi azt írjuk: bordeaux, és úgy ejtjük: bordó.
A magyar azt mondja:
- Nálunk a legnagyobb a különbség, mi azt írjuk:
"Mit tetszik mondani?" és úgy ejtjük: "HE?"

A cigányt elhívja a földesúr havat lapátolni. Amikor végez a munkával, megkérdi a földesúr a cigányt:
- Te cigány, mit szeretnél a munkádért, enni vagy melegedni?
- Há ha lehetne, akkor szalonnát sütnék.

Derülésre-borulásra -okulásra !


Derülésre - borulásra - okulásra!

Ha nem sikerül elsőre, akkor az ejtőernyős ugrás nem neked való.

A pénz beszél. Azt mondja, viszlát.

Van, aki olyan sötét, hogy amikor elrepül mellette egy varjú, azt hiszi, hogy vaku villant.

Ne köpködj a sivatagban! Még szükséged lehet rá.

Savanyú a szőlő - mondta az oroszlán és megette a szüretelőket.

Messziről jött ember sokára ér ide.

Egy jó nőt meghódítani és nem elmesélni olyan, mint titokban átúszni a Csendes-óceánt.

Bombaszakértő vagyok. Ha futni lát, próbáljon velem lépést tartani.

Ne makacskodj, forogj együtt a földdel!

Tegnap este Lajoséknál voltunk. Egy ideig nyomott volt a hangulat, de aztán jött egy távirat, hogy meghalt az anyósa.

Soha többet nem veszek feleségül kézilabdás nőt. Bármit vág hozzám, eltalál.

Aki utoljára nevet, annak lassú a felfogása.

Ön dönt, iszik vagy vezet. De egyszerre mind a hármat semmiképp.

Kicsi a bors, főleg az őrölt.

Drága szüleim, küldjetek 10.000 Ft-ot, hogy megnyugodjak, nincsenek anyagi gondjaitok.

Korán keltem, hol az arany?

A barátnőmnek és nekem azonos az ízlésünk. Ő engem szeret, én pedig magamat.

Evés közben jön meg a szomszéd.

Szép és fiatal nőt kell elvenni, mert az legalább hamar otthagy.

Apám kínai volt, anyám japán, én meg alig látok.

Mindenhová elviszem a feleségemet, de mindig hazatalál.

Csakis azért kezdtem el kocogni, hogy újra lihegést halljak.

Csak vigyázzunk az egészséges életmódról szól könyvekkel. Egy sajtóhiba az életünkbe kerülhet.

Mi annyira elmaradottak vagyunk, hogy nálunk a szivárvány is fekete-fehér.

Miért mindig a horkolók alszanak el előbb?

Ha ez kávé, akkor hozzon nekem teát, ha tea, akkor kávét kérek.

Nem aggódom az adósságom miatt. Elég nagy ahhoz, hogy vigyázzon magára.

Ha nem a megbeszélt helyre mész, mindegy, hogy mennyit késel.

Az ausztrál import jelentős része a tengerentúlról érkezik.

Sose vegyél semmit, aminek nyele van. Azzal dolgozni kell.

Ha a pornó segít a szexuális problémákon, miért nem csillapítja a szakácskönyv az éhséget?

A klórunkban túl sok a víz.

A múltkor az asszonyt az ágyban találtam egy vietnamival és egy négerrel. Lefényképeztem és elküldtem a Benettonnak. Sosem lehet tudni...

A nép telhetetlen, követeli, amit megígértek neki.

Öngyilkossági ügyekben csak olyanoktól fogadok el tanácsot, akiknek már sikerült.

Még hogy az úszástól jó alakod lesz! Nézd meg a bálnákat!

Az alvástól megéhezem. Az evéstől elálmosodom. Az élet szép.



Öld meg mind! Isten majd szétválogatja.

Az önkéntes katonai szolgálatot - tekintettel a polgárok nagy érdeklődésére - kötelezővé tettük.

A nő olyan, mint az olimpiai érem. Harcolnod kell érte, aztán egy életen át lóg a nyakadon.



Egészen kis koromban születtem.

A nők addig nem lesznek egyenlők a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kövéren és kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak és mindenki kívánja őket.

Bölcsességeket rendkívül egyszerű kitalálni. Az ember egyszerűen leírja az ellenkezőjét annak, amit tesz.

Annyi esélyem van, mint háromlábú sünnek az autópályán.

Üres fejjel meg lehet élni, de üres gyomorral nem.

A tehén nem más, mint egy olyan gép, ami ihatóvá teszi a füvet.

Arra ébredtem, hogy a takarítónő az őrület határát súrolja.

2010. november 29., hétfő

Száncsengő!


Weöres Sándor: Száncsengő



Éj-mélyből fölzengő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél csendjén halkan ring.



Földobban két nagy ló

- kop-kop-kop - nyolc patkó.

Nyolc patkó - kop-kop-kop -

csönd-zsákból hangot lop.



Szétmálló hangerdő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél öblén távol ring.

Fehér karácsony!




FEHÉR KARÁCSONY

Havazik, havazik...
Meg sem áll tavaszig.
Tán az egész világ
hó alatt aluszik.

Hó alatt aluszik,
pilláját se nyitja,
hó alatt aluszik
kertünkben a fűzfa.

Álmában barkát bont;
(csupa fehér bársony...)
Azt hiszi, tavasz van,
s itt van a karácsony.

Itt van a karácsony.
Most nyílik virága:
hócsillagot bontott
minden bokor ága.

Ünnepel a tél is;
felöltözött szépen.
Kint sétál az utcán
ünnepi fehérben.

GAZDAG ERZSI



Karácsonyi üdvözletek!


Áldott estén, Karácsony éjen
Angyalok szállnak fenn az égen,
Mindenkihez be-benéznek,
Mindenhová odaérnek,
Áldást hoznak minden házra,
Csillagot a fenyőfára.

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született!
jeles ünnep, szép zöld fenyő,

csengő csilingel a fákon,-

legyen békés, boldog ünnepetek,

szívemből kívánom!"



A szeretet ünnepén!


A szeretet Ünnepén!

Magasságos Mindenható
odafönn az égben,
a szeretet ünnepén
tekints le a földre.

Ismét hozzád száll az ének
dicsőítve téged,
köszönjük, hogy a kis Jézust
minékünk elküldted.

A szívekben legyen béke
ahogy a kisdednek,
ma minden lélek
örömmel teljék meg.

Legyen áldott Karácsonya
a földön mindenkinek,
csavargónak fedele
s étele a szegénynek.

S az ünnep elteltével
ki ne aludjék a szeretet lángja,
mint finom hólepel
boruljon a világra.

Hallgasd meg Istenem
az én kérésemet,
Boldog békés karácsonyt adj
minden embernek!


Kérlelő!!


Fenyő ága hósubában,
Mire vársz a hófúvásban?
Hideg az a kristálybunda,
Gyere haza kis házunkba!
Karácsonyfám te lehetnél,
Gyertya lángnál melegednél.

Sarkadi Sándor



Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon
Deres szánon didereg, fázik a Karácsony.

Zendül a jég a tavon, amin által jönnek
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.

A kályhánkban láng lobog. Gyere be karácsony
Gyújtsd meg a gyertyád, fényszóród a fenyőágon!

Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára
Karácsonyi csillagod tedd a fenyőfánkra!

Weöres Sándor


2010. november 26., péntek

Csendes éj-Zámbó Jimmy

Zámbó Jimmy-Dicsőség

Kiskarácsony, nagykarácsony

ÁLDOTT KARÁCSONYT!

Mennyből az angyal

Hull a pelyhes fehér hó

Száncsengő - Simon Boglárka, Vadkerti Imre

Karácsony ünnepén Halász Judit

2010. november 25., csütörtök

Csanádi Imre: Karácsony fája!


A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba...
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,

ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben.








Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...


Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás

Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,

De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...

Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.


József Attila: Betlehemi királyok!


Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.

Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!







2010. november 22., hétfő

Donászi Magda: Télapó érkezése !







Megérkeztem Télországból,
kisgyerekek: -Jó napot!
Tudom, nagyon vártátok már,
hogy múljanak a napok.
Siettem is tihozzátok
csengős szánon, szaporán.
Szikrát szórt a szarvas talpa,
úgy suhant az út porán.
Fürge lába belefáradt.
Messzi van a mesevár.
Túl az ezer jéghegyerdőn,
hová sosem ér a nyár.



Ott van az én széllel-bélelt,
hóból épült palotám.
A kemény fagy jégvirágot
zúzmaráz az ablakán.
Van egy kicsiny toronyszobám.
Benne furcsa műszerek.
Vílághírű messzelátóm
jég-üvegén hókeret.
Ha én abba betekintek,
-higgyétek el nem csoda-
akármilyen messze laktok,
mégis ellátok oda.



Hol, mit láttam, nagy könyvembe
minden este beírom.
Megtelt könyvem sok-sok lapja,
elfogyott a papírom.
Tudjátok, hogy rádiómnak
a világon párja nincs?
Csönddel bélelt palotámban
valóságos drága kincs.
Ha gyermekek énekelnek,
a szívemhez szól a dal,
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,
hanem újra fiatal.



Tip-top, tip-top! Körbejárok
az üveghegy tetején,
amikor a messzeségből
víg dalotok száll felém.
Ha a táncban elfáradtam,
megpödröm a bajuszom,
bebújok a hóágyamba,
nyújtózkodom, aluszom.
Mikor aztán felébredek,
ajándékot keresek
Pirosalmát, aranydiót,
feketemák-szemeket.



Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!
Kedvetekért jövőre is
telitömöm zsákomat,
ezer évig megtartom még
ezt a jószokásomat.
Búcsúzóul daloljatok.
Integessen kezetek.
Hószarvasom az udvaron
pihenhetett eleget.



Holnap már a mesehegyről
tekint ide Télapó!
Küldjek erre hófelhőket?
Örültök, ha hull a hó?
Frissen esett pihehóban
hócsatázni sem tilos.
Attól lesz majd jobb az étvágy,
s az arcotok szép piros.
Na most rajta! Repülj szánom!
Hószarvasom! Hoppla-hopp!
Kisgyerekek jóétvágyat,
mindenkinek jó napot






Hull a pelyhes......


 

jöjj el kedves télapó.
Minden gyermek várva vár,
vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
piros alma, mogyoró.
Jöjj el hozzánk, várunk rád,
kedves öreg télapó!

Nagyszakállú télapó,
jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót
rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig,
kis cipőcske megtelik.
Megtölti a télapó,
ha üresen látja. 

2010. november 21., vasárnap

Sarkady Sándor: Télapó !

   
Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.

Ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.

Kampós botja
Imbolyog-
Puttonyában
Mit hozott?

Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.

Lassan lépked,
Mély a hó-
Siess jobban
Télapó!


Fel

Zelk Zoltán: Télapó és a hóember !



Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti néktek most
színigazat mondok.

Így kezdte a hold, a torony,
a csóka is így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog ő
egész télen állni,
ő lesz az első hóember,
ki megtanul járni.

Ennyit gondolt a hóember
egy szóval se többet,
s indulna már, mikor hallja,
jóestét köszönnek,
ő is köszön, ő is mondja:
"Jó estét kívánok!"
s látja, hogy egy piros csizmás
öreg ember áll ott.

Jó, hogy jöttél, öregember,
épp ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek,
induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad,
Lehet, hogy a világot már
kétszer is bejártad."

"Körül bizony kétszer, százszor
és még százezerszer-
feleli nagy nevetve a
piros ruhás ember-,
de nem gyalog, úgy nem győzném,
hanem szánon járok-
úgy nézzél rám, te hóember,
a Télapót látod!"

Így történt, hogy akkor este-
-látta aki látta-
együtt szállt fel a hóember
s Télapó a szánra,
együtt vittek ajándékot
házról házra járva,
míg csak üres nem lett végül
a Télapó zsákja.

Ahány házba csak bementek,
ahányból kijöttek,
lett a répaorrú vándor
egyre-egyre könnyebb,
várták őket minden házban
kályhával, meleggel,
így olvadt el reggelre az
útra kelt hóember!



Fel 

Csányi György: Télapó kincsei!




"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"

Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.



Donászy Magda: Télapóhoz!



Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Donászi Magda: Télapó ünnepén!



Tipp-topp, tipp-topp,
Ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
Ki van az ajtóban?
Itt van már a
nagy szakállú
Télapó!Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró!

Csitt-csatt, csitt-csatt,
örül a sok gyermek.
Hipp-hopp, hipp-hopp,
Télapó itt termett.
Mit hozott a
nagy szakállú
Télapó?Csupa jó!
Puttonyában dió, mogyoró!


A teáscsésze!!



Egy házaspár elment vásárolni, hogy vegyenek valamit közelgő házassági évfordulójuk alkalmára. Mindketten szerették az  antik tárgyakat, kerámiákat, különösen a teáscsészéket. Az egyik kerámia üzletben megláttak egy szép csészét.

A férj megkérdezte az eladót:- Szabad megnéznem ezt a csészét? Még sosem láttam ennyire szépet.A boltos a kezébe adta, és miközben csodálta a mesteri alkotást, a csésze, legnagyobb meglepetésére megszólalt:

- Nem érted, hogyan lehetek ennyire szép?Tudod, nem voltam mindig teáscsésze. Volt idő, amikor vörös voltam és agyagnak neveztek. Mesterem kiásott, megdolgozott, összelapított, meggyúrt újra és újra, én pedig üvöltöttem a fájdalomtól:- Hagyj békén! -  üvöltöttem, de Ő csak mosolygott, és így szólt:

- Még nem.

Aztán egy gyorsan forgó korongra helyezett és én  csak forogtam, forogtam, forogtam, körbe-körbe.

- Állíts meg! Szédülök! - kiabáltam, de a Mester csak ingatta a fejét  és azt mondta:

- Még nem.

Aztán betett a kemencébe. Sosem éreztem olyan forróságot! Csodálkoztam, miért akar megégetni. Sikoltoztam. Ki akartam jutni. Láthattam a Mester arcát az üvegen át, és leolvashattam ajkáról, ahogy a fejét rázta:

- Még nem.

Végül az ajtó kinyílt, kitett a polcra. Hülni kezdtem.

- Most már jobb. - gondoltam.

Aztán mindenütt befestett. A festék szaga rettenetes volt. Undorodtam tőle.- Hagyd abba! Hagyd abba! - kiáltottam. De csak ingatta a fejét:

- Még nem.

Aztán  újra visszatett a kemencébe. Nem ugyanabba, mint először.Ez kétszer olyan forró volt. Úgy éreztem, megfulladok. Könyörögtem, mindent megbántam, sikoltoztam és sírtam. Közben láttam, amint rázza a fejét, és azt mondja:

- Még nem vehetlek ki.
Tudtam, nincs többé remény. Végem van. Kész voltam rá, hogy végleg feladjam, mire kinyílt az ajtó.  A Mester kivett, és újra a polcra tett.
Egy órával később elém állított egy tükröt és azt mondta:
- Nézd meg magad !
Amikor a tükörbe néztem, alig tudtam hinni a szememnek:
- Ez nem én vagyok, ez nem lehetek én ! -hitetlenkedtem. Ez gyönyörű! Gyönyörű vagyok! - kiáltottam
- Szeretném, ha emlékeznél arra- mondta - tudom, fájt, amikor gyúrtalak, gyömöszöltelek, de ha nem teszem, kiszáradsz. Tudom, hogy szédültél,  mikor a korongon forgattalak, de ha megállítom a korongot, szétmorzsolódsz. Tudom, hogy elviselhetetlenül forró volt a kemencében, és nem értettél, miért teszlek oda, de ha nem teszem, megrepedsz. Tudom, hogy rettenetes volt a szag, amikor bevontalak mázzal és befestettelek, de ha nem teszem, akkor sosem erősödsz meg, és nem lesz színes az életed. És ha nem teszlek újra vissza a másik kemencébe, nem élhettél volna sokáig, nem lennél elég erős.
Befejeztelek. Olyan vagy, amilyennek elképzeltelek akkor amikor hozzáfogtam a munkához.
* * *
Igy formálja Urunk is az életünket.  Néhányan a kemencében vagyunk, üvöltve, sikoltozva: 'Engedj ki!'. Néhányan épp színesedünk, és ez kellemetlen, majd megőrjít. Néhányan körbe forgunk, és nem tudjuk, hol vagyunk. Csak azt kérdezzük: -Mi történik velem? Minden olyan zavaros. De Ő tudja,hogy mit - miért tesz.  Bizz benne!

/ismeretlen szerző/


2010. november 16., kedd

MAMA MIÉRT SÍRSZ ??


Mama miért sírsz? - kérdezi a kisfiú az édesanyját:
Mert én nő vagyok - válaszolta az asszony.
Ezt nem értem! - mondja a kisfiú
És ezt soha nem is fogod megérteni ..........-válaszolta gyermekét
átölelve az anya.

Később megkérdezte a fiúcska az édesapját is Papa, miért sír a mama
látszólag minden ok nélkül? Minden nő ok nélkül sír. - Ez volt minden
amit az apa válaszolt.

A fiúcska felnőtt férfi lett, és még mindig kereste a választ, vajon
miért sírnak időközönként a nők. Egyszer megkérdezte a

Legfelsőbb Hatalmat:
- Mondd Atyám, miért sírnak a nők olyan könnyen? Az Atya
elgondolkozva válaszolt:

Amikor a nőt teremtettem, valami különlegeset alkottam.

Oly erőssé tettem a vállát, hogy a világ terheit elbírja, mégis oly
gyengéddé, hogy vigasztalást is tudjon adni.

Oly belső erőt adtam neki, ami lehetővé teszi, hogy akkor
is tovább menjen, amikor már mindenki más feladja, hogy a
betegségek és a bánat idején is ellássa családját panaszkodás
nélkül.

Oly mély érzéseket adtam neki, amelyekkel gyermekeit mindig és
minden körülmények között szereti, még akkor is, ha a gyermek őt
mélyen megbántotta.

Oly erőt adtam neki, mellyel a férjét minden hibájával együtt
szereti és elviseli, és azért alkottam a férfi oldalbordájából, hogy
vigyázzon férje szívére.

Oly bölcsességet adtam neki, hogy tudja egy jó férj soha nem sérti
meg a feleségét, mégis néha próbára tesz a nő érzéseit,
határozottságát és kitartását, hogy szikla szilárdan férje mellett áll-e?

És végezetül könnyeket is adtam neki, hogy sírhasson. A könnyek
kizárólag csak az övéi, és annyit használ belőlük, amennyire csak
szüksége van.

Látod: Egy nő szépsége tehát, nem a ruhájától függ amit éppen
visel, vagy az alakjától amilyen az ő formássága, de még nem is attól
ahogyan a haját viseli.

Egy nő szépségét a szemeiben ismered fel, mert ez a szíve kapuja, >
ahol a szeretet lakozik.

Add tovább ezeket a goldolatokat minden nőnek, akit csak ismersz.
Ha ezt megteszed, valami csodálatos dolog fog történni.
Segíted a nők önbecsülését!

HISZ MINDEN NŐ SZÉP AKI SZERET!