Március 15.

Március 15.!!!

Gyulladjon ki ma az arcotok,
Dobogjon fel a szívetek,
Még a nap is lángolóbban,
Ragyogjon a föld felett.

Fel- fel azt a magyar zászlót,
Vegyétek le a kalapot,
Egy ezredéves történelmünk,
Nem mutat fől többé ily napot.

Nem volt soha tán-e földön,
S tán nem is lesz olyan nemzet,
Ki magának szabadságot,
Egy rövid nap alatt szerzett.

Úgy kipattant a szíveknek,
Akkor az az örök lángja,
Mint rügyéből a vadrózsa,
Piros pünkösd hajnalára.

Kard se csattant, vér se hullott,
S mire csendült estimára,
Szabaddá lett Magyarország,
Valamennyi honpolgára.

Ágyuk helyett Petőfinek,
Visszhangzott e-kép szava,
Ima gyanánt mondták az nap,
Talpra magyar hív a haza.

Óh tündöklő március nap,
Csoda tettek csoda napja,
Tőled ragyog dicsőségünk,
Történelmünk legszebb napja.

Rád esküszik a magyar szív,
Hűtlen hozzád nem lesz soha,
Légy diadala múltjának,
Jövőjének légy záloga!!!