**Nem mondok le Rólad**....

"Nem mondok le Rólad…

Mert az életéről nem mond le az ember.
És Te az Életem vagy.
Nappalom és éjszakám,
boldogságom és fájdalmam,
nevetésem és könnyem.
Minden Te vagy.
Mindened a mindenem.
Kell a kezed a kezemben,
szemed a szememben,
ajkad az ajkamon,
tested a testemen.
Mindened kell.
Te kellesz Kincsem.
Elmondhatatlanul.

Lemondhatatlanul."

*******************
Mi vagy nekem?
Elmondom.
Nap, mely melegít.
Tűz, mely felhevít.
Éjszaka, melytől félek.
De belevágok érted.
Hideg, melytől remegek.
Egy sötét út, melyben elveszek.
Egy dal, melytől könnyezem.
Egy szó, melytől annyit szenvedek.
Egy vers, melytől nincs szebb.
Egy élet, melyben most élek.
Egy álom, mely soha nem ér véget.

******************************


Szeretni Téged,
halálig szeretni,
ha jő az örök álom,
akkor sem feledni!

Ragyogó napnak
büszkén mutatni,
viharos szélben,
védőn takarni!

Simítani szelíden,
selymes arcodat
tekintetemmel érinteni
mosolygó szavadat.

Szaladni ,remegő
lábakkal feléd,
ölelni két karommal
tested melegét.

Hozzád imádkozni,
ha szomorú vagyok,
Neked szólni,
ha boldogan dalolok.

Nevedel álmaim
megédesíteni,
ébren az álmokat
Veled átélni!

***********************
**NAGYON SZERETLEK !!!**

**********************

Domború testét nézve
elandalgok a képzeletbe.
Finom szája íve
kényszerít a csókra.
Haja lágy esésétől
elbúcsúzom a jövőmtől.
Megtagadom a múltamat,
ha veled járhatom az új utat!
Fogni akarom a kezed,
s örökre megőrizni a neved!
Csakis Veled akarok létezni
és hűvös éjjeleken vágyakozva vétkezni!

********************************

Rám számíthatsz, akkor is,
ha már mindenki elhagyott.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha ijesztőek a holnapok.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha senki meg nem ért.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha vigaszt szeretnél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha hibázol, ha kudarc ér.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha elbuktál, elestél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha egy váll kell, hol sírhatsz.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha hely kell, hol megnyugodhatsz.

Rám számíthatsz, amíg élek,
én mindig itt leszek neked.
Rám számíthatsz, amíg élek,
szívemben van foglalt helyed.

********************

Őri István: Ott leszek veled
Napsugárnak

Ott leszek veled
fogom a kezed
nézem a szemed
hallgatom szíved

tenger-sok örömöm
tenger-sok bánatom
neked mind átadom
teveled álmodom

mosoly az ajkadon
napfény-csók arcodon
szivárvány hajadon
mindezt, mind -
én adom

*****************

Papp Ádám : Elég, ha vagy

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék.

Ilyenkor nem kell más,
csak a csend és
néhány óra még.

Nem kell más,
elég, ha itt vagy mellettem,
akár a nesztelen titok,
akit nem sejtek.

Aki - ha térdre is rogyok -
bennem, mint erő remeg.

Nem kell más,
csak egy kis kényelem,
ha szűk a világ és melléd
fekszem.

Nem kell más, csak, hogy
tudjak oltalmad lenni így is;
adva a mindig biztosat.

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék és zajok
gyönyörei közt halnék meg.

Akkor kárba vesznének
a benned aggódó percek
és csak ismeretlen
bánataimba temetnélek.

Így nem is kell más:
elég, ha hallasz,

hisz így nekem most is, e fátylas
ködökben mindennél,
de mindennél többet adsz.

************************

Néha azt hiszem,
hogy itt vagy velem
s ha becsukom szemem,
látlak is
mellettem, Kedvesem.
Ha akarom, érinthetlek
ha akarom, fogom kezed
s hallom lélegzeted
ha becsukom szemem,
látom szép szemed
s érzem illatod
mosolyod
mert itt vagy velem,
ha becsukom a szemem...
Ha akarom... akarom!
látlak
egyre halványabban
egyre csendesebben
egyre fájdalmasabban
... várjunk, míg időnk betelik
aludjunk, Kedves, csendesen
s őrizzük egymás álmait...

********************

Amikor fáradt vagy nagyon,
s nincsen már, aki felkeres,
mikor gond ül az arcodon,
mindig megtalálsz engemet!
Amikor szomorúság gyötör,
úgy kell a vigasz, mint a víz,
mikor a bánat súlya összetör,
akkor is mindig bennem bízz!
Amikor nincs ki meghallgat,
pedig beszélni kell neked,
melletted mindenki elballag,
gyere, keress meg engemet!
Amikor nem kell más, csak mosoly,
s mindenki rideg, mint a jég,
mikor mindenki túl komor,
akkor is hozzám gyere még!
Néha csak jó szó kellene,
valaki fogja meg kezed,
s nincs senki, kitől megkapod,
hívjál, én ott leszek veled!
Amikor váratlan öröm ér,
senki nincs, kivel megosztanád,
vagy talán rád tör egy szenvedély,
hadd legyek néked társaság!
Ha magány kínozna bús éjjelen,
vagy útra kelnél, de nincs kivel,
mindig számolhatsz énvelem,
veled megyek, ha menni kell!
Ha elvesztenéd mindened,
s már hited sem maradna meg,
ne feledj, számíthatsz énreám,
megtalálsz mindig engemet!

************************

Papp Ádám : Levetkőzve

(Levetkőzve egymást,
az ágyba dőlve indulok
útnak rajtad... Te csak annyit
adj nekem, hogy ne dőljön
meg a hatalmad.)

Melledig kúszna ajkam,
majd megpihennék ott, hogy
körbecsókoljam.

Közben heves lélegzeteid
hagynám, hogy belül simogasson;
ébresztve fel bennem a vadat,
hogy ez benned is tőlem
mindent, de mindent akarjon.

Akarom a kezeid, akarom, hogy
a hátamon mard végig a húsom!
Akarom lábaid közt az édent,
szemeimmel is élvezni téged.

Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.

Nyakad vonulatát érni,
friss nedűd magamra csepegtetni
vágyom, ha két édes szorítás közt
egy pillanatnyi csend az élet.

S én úgy meghalnék, ha
nem lenne több ez,
csak egy pillanat veled.

Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.

Akarlak, míg világ a világ!

Végigélni mindened...

s majd a végén egymás karjaiba
bújva, ahol abbahagytuk,
ott kezdjük újra...

***********************

„Hogy mondjam, mi ködnek az ég,
hogy mondjam el, mi vagy nekem,
hogy mondjam fényed mély delét,
hogy mondjam: ez a szerelem,
hogy mondjam el a hű hitet,
hogy mondjam el szót nem lelő zavarban,
hogy mondjam el az életet,
hogy mondjam el, ami elmondhatatlan?”
(Keresztury Dezső)

*************************


Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog ,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él .
Ellopni , venni nem lehet ,
csak adni , kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág ,
felzengik Élet Himnuszát ,
pompázó színük Mennyei ,
Szerelmes Szívünk Élteti .
Amott egy erdő , fenyvesek ,
előttem forrás csörgedez .
Veled vagyok a " tűz" lobog ,
az Ég is szép - a csillagok .
Ezernyi madár éneke ,
elzengi szép az Élete .
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált !
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog ,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él .

****************************

Egy ölelésben elveszni volna jó,
Belezuhanni a mély vágyba,
Kinyitni az összes ajtót
S meghalni a karjaidba zárva.

Hol van a cél? Hol van a jó?
Merre van a vágy, a kéj?
Lelkemben békét hozó,
Titkos, rejtett szenvedély?

Szoríts magadhoz, szoríts erősen,
Ne félj tőlem hát!
Perzselő napban vagy zuhogó esőben,
Miénk lesz a Világ!

Fejem rád hajtom, szívem kitárom,
S nem lesz többé rossz,
Egy ölelésben lesz életem s világom,
Bárki bármit is okoz.

Így hát ne engedj el soha,
Ne hagyd, hogy elvesszek,
Ez lesz ölelésünk hajnala.
Ez lesz szerelmünk kezdete.

****************************