**Aludj velem**

Aludj velem 

Ölembe fészkelődsz mielőtt elalszol. 

Kezem lassan előre araszol, 

hogy markomba simítsam melled. 

Ez jó így! Ez kellett! 

Jó így! Jó nagyon! 

Még nem hagyom, 

hogy magával rántson az álom.

Még nem! Még várom,

hogy Te a mélybe merülj,

hogy teljesen átkerülj

abba a másik, furcsa létbe,

az álmok színes mezejére.

Az én szemem is hunyva már.

A pillanat lesben áll,

s majdnem tudatom veszítem.

Ágyékom fenekednek feszítem,

bőröd forró, sima, lágy.

Ostorcsapásként sújt le rám a vágy.

Hallgatom légzésed ritmusát,

érzem véred áramát,

ahogy szíved nyugodtan, halkan

az enyémmel egy ütemre dobban.

Mellkasom hátadhoz simul,

testünk egymáshoz idomul,

mintha egyek lennénk. Egyek is vagyunk.

Tökéletesen összepasszolunk.

Két test, mely eggyé lett.

Két test. Egy lélek.

Belélegzem illatod.

Vállad gödrébe csókolok

gyengéden. Ajkammal épphogy érintlek,

félve attól, hogy felébresztelek.

Megrezzensz. Nem is alszol tán.

Sóhajtasz, s azután

felém fordítod fejed.

Ajkaddal ajkamat keresed,

nyelveddel nyelvemért kutatsz,

száddal szorosan szájamra tapadsz.

Csókolsz. Vadul. Édesen.

Gyöngéden szenvedélyesen.

Csókollak. Csókodra szomjazom.

Ébren vagy? Vagy csak álmodom?

(nem tudom)

Ébren álmodva szerelmeskedünk,

majd egész éjjel úgy ölelkezünk,

mint kik örökre összetartoznak,

mert szívükben szerelmet hordoznak.

Boldogan hunyom le a szemem,

mert mellettem vagy, s együtt alszol velem.  

                                   

 Mindig az eszemben ,...

Örökké a szívemben Te vagy !!!

   ***SZERETLEK***

***************************

Érted bármit megtennék, mert veled minden más.
Csak egyetlen hang szól rég, egy halk szív dobbanás.
Neked szól minden szó és minden amit érzek.
Nem kell más. Rég nem kell más, csak érted élek.
Amikor először láttalak, tudtam mindenem a tiéd,
mindent eldobtam érted, hogy érezd mennyit érsz.
Oly jó, hogy megtaláltalak, már minden rajtad áll,
csak te döntheted el, hogy belőled nekem mennyi jár.
Érted ébredek fel reggel és rólad álmodom,
minden pillanatban téged látlak, s rád vágyom.
Érezd át az érzést és mond ki a szót........
Minden percem értem múlik.. Nélküled nem jó. 

 Kimondom :  **SZERETLEK** !!! 

 ..és Nélküled nem jó !!!

***************************

Papp Ádám:  A lebegés

Megmagyarázhatatlan vagy...

mint az a lebegés 
bennem, ha ölellek.
Az a szívdobogás, mikor
gyengéden csókolsz meg.

Mint a libabőr,
ha épp csak hozzám érsz,
s a részegség, ha szemed
az enyémen túlra néz.

Mint az álom
mit olykor én sem hiszek,
de itt vagy, s én is itt vagyok;
Engedem, hogy ez a minden

csak a mi életünk legyen...

**********************************

Lennél-e...?
Lennél-e kedvemért felhő, kapkodó szél?
Lennél-e kedvemért széllel szálló levél?
Lennél-e értem pitypangbóbita,
ha én lennék az ősz hűvös sóhaja?
Ha Te lennél a tél hideg lehelete,
lennék kedvedért hullongó hópihe.
Lennék kedvedért hófúvás vihara,
vagy lennék miattad csipkés zúzmara. 

**************************

Forrj össze szorosan
velem,
Feszüljön egymásnak a tested
s a testem...
Hajlékony titán-indákká lesz a két
karom:
Addig ölelnek, míg csak akarod,
s akarom,
Idő nem fogja, ahogy az
érzést sem,
Csak akkor engedlek szabadon,
ha te kéred.
Lágyan engedd, hogy hozzád illesszem
magam,
Mint rózsabimbón két szirom: pontosan,
finoman,
És te szoríts bátran csontjaid közé
engem,
Akkor majd ajkad lesz az, amiből az életet
lélegzem,
A te szíved dobbanása ébreszt a
világra,
Kettőnk szerelméből merített a sors
akarása:
Csodaszép, picinyke, apró csodát
kaptunk,
Te meg én, és akit újra s újra megalkotunk,
álmodunk ...
Szárnyakat adsz nekem s én
tanítalak:
Szárnyalni, magasra, ketten, míg csak
miénk a holnap  

 Hozzád tartozom ! **SZERETLEK !**

***********************************

Álmodtam rólad

s most nem tudom:

Vagy - e?

ott túl az álmokon.

Csak bennem rebbenő

árnyalak?

Ébren még sohasem

láttalak...

Álmodsz - e rólam

mondd, Te is?

Rezdülök olykor

benned is?

Vágyod - e azt,

hogy várjalak?

Most becsukom szemem:

Hogy lássalak...

**************************************

Papp Ádám: Ha ajtómon kopogtatsz...

Ha ajtómon kopogtatsz,
s én beengedlek,
tudd, hogy nem csak
a boldogságaim ismered meg.

Lesznek könnyek,
tájak, hol a bánat Nagyúr,
s a puha érintések közt
tüskére lelsz, ami szúr.

Nem vagyok csalfa;
több igazra szültek engem,
de patyolat sem vagyok,
hisz olyan ember igazán nincsen.

Jó próbálok lenni;
hű ahhoz, ahogy élek.
Jót próbálok tenni;
nem várva semmit cserébe.

Ha ajtómon kopogtatsz,
s én kinyitom,
csak hunyd le a szemeid,
és kövesd a hangom.

*****************************

Egy röpke pillanat a gyönyör, 
bár hiánya méregként gyötör. 
Egy férfi álma forró testre várva, 
szinte megöl, ha vágyódsz utána.
Érzed véred gyorsan hevít, 
ingóságod vágyakkal telít. 
Veríték csordogál remeg már kezed, 
férfi vagy, ekkor igazán érzed!
Egy száj, egy kebel, egy ágyék
melytől éhezett vaddá válsz még.
Egy nő teste mint ékszer,
csak érinteni, a legfinomabb kézzel.
Törékeny és tiszta kincs az,
bár most azt érzed viharos vagy.
Érzéki legyél és ne túl durva,
engedd a vágyadat cseppnyit visszafogva.
Elrepült az erőd ártatlan lettél,
lassan érzed nagyon elgyengültél.
Ezt a percet vártad, de el ne feledd!
Azt a drága kincset, ki ezt okozta neked! 

************************************

 Csak egy tégla voltam

tested falában
Csak egy vízcsepp voltam
Szép lelked tavában
Csak egy parázs voltam
Két szemed tüzében
S lassan leomlottam,
elfolytam, elégtem...
(s örökké keringek
vérednek szelében)

*******************************

Van egy szív. Apró,
Néha reszket, néha
Hegyeket is tartó
Hatalom.

Olykor alig mozdul,
Máskor csont-kasban
Dübörög vadul,
Én hallhatom.

Kamrák alján por,
Felkavarodik, ha
Járnak valahol,
Nyom marad.

Van, ki visszatér,
Vagy semmivé teszi
A leülő por-fedél
A nyomokat.

Van egy szív, lehet,
Épp a nyomoktól,
De nevet.
És ezzel köszöni meg,
Hogy szeretik, hogy szeret.. 

**************************

Boda János: Nem tudom megmondani

Nem tudom megmondani azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom, hogy egy nap
felébredtem, és benne voltál
minden lélegzetvételben,
minden szempillantásban,
minden néma pillanatban.

Nem tudom felidézni azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Újra szépült szépséged
a meztelen tekintetemben.
Itt laksz már bennem.
Itt él minden mozdulatod.

Nem tudom elmondani azt,
hogy hogyan szeretlek.
Csak azt tudom,
hogy karjaid nevelnek,
mikor a nehéz napok végén átölelsz.

Megszerettem a lelked - a világod -
ahogy gondolataid kitárod,
minden porcikád, ami a tested része,
vonalakat, amiket más nem vesz észre.

Már nem tudom megmondani azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom,
hogy általad én is más lettem,
és felfedeztem saját csillagrendszerem.

Bárhogy is próbálom,
már nem tudom felidézni azt,
hogy mikor szerettem beléd.
Csak azt tudom, hogy szeretlek!
És ez éppen elég.  

 ***SZERETLEK !!! ***

*******************************

Szeretlek Kedvesem,
és hiába űzöm el,
a tétova képzelet
Tehozzád elvezet
Sok kínzó éjjelen
Közötted, s közöttem
vergődik a lelkem,
és úgy kíván,
mint soha, senkit sem

Hogyha itt lehetnél,
és, ha itt lennél énvelem,
Veled megnyugodnék
e lázas éjeken
Lelkem csendesen
Veled megpihenne,
bőrünk összeérne,
a vágytól összeégve.

Szorongó szívünket,
mohó testünket,
-melyik Tiéd, s enyém
többé nem éreznénk,
e tűzben egyek lennénk.
És ha néha föleszmélnénk
e zsibbadt kábulatból,
semmit sem beszélnénk

Csak nézném a szemedet,
az nem csap be engemet,
és csókolnám ajkadat:
Örökre itt maradj!
Örökre itt maradj,
mert Veled lenne még reményem,
Veled lenne még életem,
lenne még perzselő tüzem
Szeretlek Kedvesem.  

 **SZERETLEK ÉLETEM !**

****************************

Papp Ádám: ...a lelkem/

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Érzem; hűen őrzi azt,
s - mint könnyű jóságot -
élteti szüntelen bennem.

Valakinél ott hagytam a lelkem,
kinek szavait dallam járja át.
Ki ismeri zenémnek titkait,
ki tudja, hogy bennem mi fáj.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Kusza vázlatból lett szürkeség
mit létem színei ragyognak be,
s öröm minden, ha a fényhez ér.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Fülemben él még a hangja,
szemeim előtt íves arca, s
érzem ajkamon, milyen a csókja.

Valakinél ott hagytam a lelkem.
Mosolyomat könnyekkel itatom,
csendben az ő nevét dúdolom,
s míg élek nem feledem azt,
kinél hagytam ott a lelkem.  

**********************************

A nő szíve

A nő szíve, mint az otthon:
Boldogan lakható.
Férfi kéz azt sosem érintheti,
ajtaja tettekre nyílik,
s ha bejut rajta,
ki harcol érte
kiteljesedik abban
a mindenség egy fontos fogalma.

A nő lelke, mint a szél:
Nyári éjszakák lágy suhanása,
mézédes takaró,
és altató.

De minden nappal,
mintha egy-egy megkövülne.
Nem tudni miért,
tán elmúlt érintések hada az oka,
s milyen szomorú ez, nem?
Mintha sosem térne vissza
belé a születés hajnala.

Elárvul megannyi tömeg,
álcázva ablaknál állnak,
kitekintve vágynak
vissza, mégis félnek,
mégis várnak,
s tán ez mindnek a hibája,
mert így élni lehet,
csak hasztalan,
s megannyi mosoly,
megannyi édes csók
meg sem esik a világban.

A nő szíve, mint az otthon:
Minden.
A férfié is, mégis állandó változás.
de kettőben ott lapul az egy:
Az együtt maradás.
Papp Ádám 

*****************************

Tudnál e szeretni

Tudnál e szeretni engem
amikor senki sem szeret?
Tudnál e őrizni engem
akár egy apró gyöngyszemet?

Tudnál e szeretni engem,
ha már az arcom megfakult,
tudnál e szeretni úgy is
ha hajamra hó és dér lapul?

Tudnál e szeretni engem
ha neked adnám a szívemet?
Borongós,hűvös téli estén
melengetve a lelkemet?

Ha csönd kell, én leszek a csönded!
Ha magány,én magányod leszek,
csak messziről szeretlek némán,
de ha kell, melletted leszek!

 Micsoda kérdés,?.....

persze hogy tudnálak ,....

én mindig **SZERETLEK !!!**

**********************

Jönnél-e velem az életem útján?
Legyőznéd-e félelmeid, ha kérem?
Tudnál-e bújni hozzám, akár talán
remegőn is, de vágyva az ölelésem?
Tárnád-e ki sarkig a szíved, lelked?
Adnád-e nekem, mi legszentebb,
lelkednek oltárát? Mondd hát!
S engednéd-e, hogy a rét virágából
koszorút fonjak hajadba? Jönnél-e
velem mezőn és réten, földön s égen?
Tudnál-e repülni, mint tán repültél régen?
Vagy akár mint soha még nem!?
Engednéd-e, hogy eléd térdelve
öleljem combod, s forró csókot
leheljek rajta végig? És sétáljunk
kéz a kézben, szemlesütve, vagy
éppen egymás szemében égve
belefeledkezzünk a tücsökzenébe?
Vagy hallgatva a csendet, kósza
fellegekbe karolva váljunk eggyé,
lélek a lélekkel, szív a szívvel. Hiszen
maholnap úgyis véget ér minden.
Az álom, a lét... szertefoszlik, miképpen
szappanbuborék. Mondd Kedvesem!
Jönnél-e velem ha kérem?  

 Igen , megyek Veled !

..........................

Eszmélet

Magamon hagyom,
ha rám ragad
egy kávécseppbe zárt 
gondolat.

Hagyom, hadd vigyen,
hagyom törni az utat.
Illatos, édes, vad,
mint karmoló mozdulat.

Hagyom fájni,
ereimbe szúrva néhanap.
Magamon hagyom,
hogy elvigyen.

Este álom,
reggel a pirkadat nekem.
Magamon hagyom,
hogy megöljön.

Ez minden szabadság,
ez minden szeretve gyilkoló
börtönöm.
Papp Ádám  

**************************

 

 

❤️Mit jelentesz❤️

❤️Mit jelentesz❤️
Minden veled töltött pillanat 
Szívembe egy örök emléket vés. 
Hogy elmondjam mit jelentesz nekem 
Mi szót ismerek mind kevés. 
Te vagy számomra a fénysugár, 
Mely utat mutat az éjben. 
Te vagy nekem a kismadár,
Mely tavaszként száll a télben.
És Te vagy még annyi minden,
Mi fontos és szent nekem,
Mit, félek, fájna elveszíteni,
Hisz Te vagy nekem az életem.  

*********************

️SZERETLEK  ÉLETEM  !!! ️

*********************** ️️️  ️️️️️️ Egyszer azt mondtad... - Csillag leszel, fény nélkül – Megdermedtem az űrben, Átfagyott, hulló rögként végül Szemed sötétkékje óvatosan átölelt, és ringatott, Mágnesként húztál a földre,  jégpáncélom elhagyott, És melengettél száz évig, míg fénnyel telt meg lelked párja, Szórta kincsét messze tájon, hol bolondok tömege várja. Csak egy térít magamhoz, Legyen bármi az ítélet, Csillag leszek fény nélkül, Ha forró ajkad íze éget! *************************** ️️️Szeretkezve ️️️ Ahogy a sötétség festi be szürkére az eget, testedre puha,mint puha paplanként, úgy borulok Rád.. Mélyben, tűzzel lüktető vágyam keres, hol kitörhet majd a robbanó vulkán. Lágy csók, mivel érinteni kész ajkam,forró ajkad Majd kéj kedvvel csúsztatom szét lábaid.. Suttogó nyögésed ringatja dalban mondott, testünknek feszült, vágy . ❤️❤️❤️❤️❤️❤️ **************************** Talán elér e vers... Hideg van és magány nélküled... Annyiszor, de annyiszor elfog a félelem, hogy mi lesz, ha nem ér el hozzád a két kezem, de talán elér e vers időben, hogy tudd a titkot: Szeretlek, míg egyben van e világ, s utána is hű maradok hiába választanának szét messze a galaxisok. Ez csak egy könnyű versem; olvasd reggeli könnyedségben, esti szellők frissességében. Olvasd, ha sírni vágysz, ha nevetsz, és megtalálsz. Csend vagyok, de nevedet mindig, mindig ordítom, hogy ott belül halld meg a szerelmet, mi ezer életen át fűz minket össze. Hadd legyek selyem, mi szüntelen ölel. Hadd legyek szél, mi csak tiédet köszönheti. Hadd legyek egyetlened, kit más keze nem érhet. Hadd legyek élet; benned úgy, mint te enyémben. Hadd legyek a vég is, mi újjá szül minket, s hálát adva csókoljon, míg boldogsággal áld ez a szép lehetetlen... Papp Ádám   *********************  ***SZERETLEK !!!*** Szeretnélek a karjaimba zárni,  Szeretnélek ismét látni.  Érezni tested melegét,  Ami szüntelen kéri, hogy MÉG!!!  Akarom a gyönyört a szenvedélyt,  Akarom a szépséget és a kéjt;  Ami felhevíti egész lényemet,  Nem kérek mást, csak egy Boldog Életet!  ***SZERETLEK !!!*** Papp Ádám: Ha ajtómon kopogtatsz... Ha ajtómon kopogtatsz, s én beengedlek, tudd, hogy nem csak a boldogságaim ismered meg. Lesznek könnyek, tájak, hol a bánat Nagyúr, s a puha érintések közt tüskére lelsz, ami szúr. Nem vagyok csalfa; több igazira szültek engem, de patyolat sem vagyok, hisz olyan ember igazán nincsen. Jó próbálok lenni; hű ahhoz, ahogy élek. Jót próbálok tenni; nem várva semmit cserébe. Ha ajtómon kopogtatsz, s én kinyitom, csak hunyd le a szemeid, és kövesd a hangom.     ❤️❤️❤️❤️❤️❤️ *************************** Megérintettem a tested. Szíved válaszolt Egymás szemébe néztünk,és tudtuk  a lelkünk már egybe forrt. Szenvedéllyel öleljük egymást és  így repülünk a végtelen Galaxisban.........     ❤️❤️❤️❤️❤️❤️ ********************** Most csak melléd fekszem és nézlek,  de nem szememmel, nézlek a számmal,  nézlek bőrömmel, kezemmel,  nézlek kigyúló szempillámmal. Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.  A föld az eget így betűzi.  Így tapogatják világtalan fények  csillagok borzongó betűit       ❤️❤️❤️❤️❤️❤️ *************************** Szeretlek! Kimondom újra meg újra, és sohasem kopik el e szó varázsa… Sőt, minél többször helyezem tenyeredben kendőzetlenül e szót, annál biztosabb, hogy félénk, ám szerető szíved fészket rak én bennem!    **************** ***DETTO !!!*** ************* Szeretnék veled lenni minden éjszakán, Bevallani, hogy szeretlek igazán. Nézni csöndesen két égő szemed, Egy forró csók után bevallani, Hogy nem tudok élni nélküled. Szeretném, ha tudnád, Hogy szeretlek téged, Szeretném, ha tudnád, Hogy csak miattad élek. Szeretnék a szemedbe Mélyen belenézni, És elmondani, hogy nélküled Nem tudok élni!  ******************** ****SZERETLEK !!!*** **************** Szerelem-Blues Csak még egy nótát ma hadd játszak el. Nagyon érzem. Akarom!  Lassú leszek, és gyengéd. Rádcsókolom ezt a dalom. Csak még egy perc... Ne takard el szemeid, Ne fordulj el. Hadd töltselek meg élettel. Csak még egy szó... hagyd, hogy forrjon a véred. Adom a ritmust, s te legyél az ének. Csak lépj egy kicsit közel, hogy beigyam illatod vágyva azt a csókot, mit - elrejtve - kapok. Csak még egy érintésed... vonulataid vágyom. A lelkem dallamokat szül, s még, még, még kívánom. Leheletnyi nedűd hagyd rám, hadd vigyem sírig el. Te csak hallgasd, hogy a szív bennünk mit felel. Rádhagyom ezt a nótát is, de utóljára még eljátszom neked. Rejtsd el, örökké tiéd... Megtalálja benned minden nap ő majd az igazi helyét. Te csak élvezd, Te csak érezd. Míg te élsz, ez él veled, s hiába tagadnád, én tudom, hogy végtelen szereted! Papp Ádám  ❤️❤️❤️❤️❤️❤️ ************************  ..  *********************