“Az emberiség pontosan azt a betegséget kapta,amelyikre szüksége volt. Már nem értékeljük az egészséget,ezért kaptunk egy betegséget,hogy megértsük - az egészségünkkel foglalkoznunk kell. Már nem értékeljük a természetet körülöttünk,ezért kaptunk egy betegséget,hogy minél kevesebbet tartózkodjunk a természetben. Már elfelejtettük hogyan kell családokként élnünk,ezért kaptunk egy betegséget,amely bezárt minket otthonainkban,hogy megtanuljunk újra családként élni. Már nem tiszteljük az öregeket,ezért kaptunk egy betegséget,amely emlékeztet az öregek sérülékenységére. Már nem értékeljük az egészségügyi dolgozókat,ezért kaptunk egy betegséget,amely emlékeztet a pótolhatatlanságukra. Már nem tiszteljük a tanárokat,ezért kaptunk egy betegséget,amely bezárta iskoláinkat,hogy a szülök maguk próbálják tanítani gyermekeiket. Azt gondoltuk,hogy mindent megvehetünk,mindenhol ott lehetünk azzal és akkor amikor csak akarunk,ezért kaptunk egy betegséget,ami megmutatja,hogy mennyire nem természetes dolog is ez. Szabadidőnket bevásárló központokban töltöttük,ezért kaptunk egy betegséget,hogy megértsük a boldogságot nem lehet megvenni. Nagyon sokat foglalkoztunk a külsőnkkel és mindig összehasonlítottuk azt másokkal,ezért kaptunk egy betegséget,ami eltakarta arcunkat maszkokkal,hogy megértsük szépségünk nem ott van. Azt gondoltuk a Föld urai vagyunk,ezért kaptunk egy betegséget,hogy ez az egészen aprócska láthatatlan valami megszelídítsen minket, Iránymutatást adjon és egy kis megbékélést is. Ez a betegség nagyon sok mindent elvesz tőlünk,ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy újból észrevegyük mi a legfontosabb az életben!”
(ismeretlen szerző)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése