A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért
elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit
magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség.
Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy
Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó
1929), utána öngyújtóval (Írinyi János 1836) rágyújtott egy
cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a
borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint
(Szentgyörgyi 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a
vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje,
ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János 1944),
elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer
mellett döntött ( Kemény János 1964), és Excel táblázatba rendezte
tennivalóit (Simonyi Károly 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de
ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel 2010) sem tudta
megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos
lemezjátszójára (Goldmark Károly 1948), és bekapcsolta a tv-t is
(Mihály Dénes, 1919). Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be,
megörült, hogy színes tv-je van ( Goldmark Károly, 1948). Nagyon
tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (Asbóth Sándor, o
készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos
filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics
Ferenc kb. 1960), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik
kockát (Rubik Ernő 1976).
Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a
közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához
vette automata fényképezőgépét (Mihályi József 1938), dilemmázott
kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (Dallos József 1928) vagy
lágy anyagú kontaktlencséjét (Gyorffy István 1959). használja-e? Az első
kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József 1908,)
aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc 1983), és megnézett
magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebesség
váltója volt (Biró László 1932). Még felmerült egy VW bogár is a
speciális dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki,
hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János
1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is
nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos
1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert
(Asbóth Oszkár 1928). Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas
(Pulitzer József 1917) újságíró barátjának, akivel egy
múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton
feltalálásnak fázisait (Losonczi Áron, 2001) - magát a betont nem
tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem
sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még
kriptontöltésű lámpáját (Bródy Imre 1930), megivott egy pohár
szódát (Jedlik Ányos 1940), és mivel megfájdult a feje, keresett egy
gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrin
(Richter Gedeon 1912). Az egész nap fáradozásait kipihenendő
visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait
világszerte elterjesztő (Kodály Zoltán 1929) Psalmus Hungaricusát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése