**KÉRDÉSEK HOZZÁD**....

Őri István - Kérdések Hozzád
mit mond a szem a szemnek? az ajkak, mondd, mit üzennek? a kéz, ha kézre lel, mondd, nekünk mit felel? mit mond a szív, ha Néked dobban, mit mond a láng, mi Érted lobban? mit mondok én, ha kérdezel,
mit mond a karom, ha átölel? s mit mondasz Te, Kedvesem? ha kérdezlek, ugye nem játszol velem? ugye szíved az, mi szól álom-éneken, s ő mondja a szót, mi Mennyország nekem: Szeretlek, Életem!

******************************************
**IGEN ! SZERETLEK ÉLETEM !**
*******************************************

Papp Ádám: Vágyak csatája/

Én, akár a Bestia,
s te, mint a Vadmacska
úgy csatázunk mosolyogva
vágyaink paplanján, mintha
az életünk múlna rajta.

Ha meg is állsz,
ne időzz sokat. Támadj meg!
Cserébe én vadul zengő dalt
dúdolok neked.

Ne időzz, ne gondolkozz!
Harapj belém, érintve vitatkozz!

Nézd a szemeim;
rád éhezem, s nem csitítja
étvágyam semmi sem,
csak a belőled jutó falat,
mi átszúr édesen a szívemen.

Szoríts, szoríts lassan,
csókkal hevítsd a véremet,
de ne szólj semmit, mert
a lelkemmel beszélek veled.

Ne időzz, kérlek!
Ne gondolkozz!
Csak tedd, amit én is tennék;

ölj meg egy kicsit,
s boruljon fel minden Szentség!

**************************


Keringő/ (2010)



Lelkemet hoztam el táncba néked,
érzem, hogy élek, igazul érinted.
Gyengéden karollak, átadod magad,
a mi táncunk egy örök élet marad.

Fehér ruhádban előttem állsz,
mint angyal, s kezemre vársz.
Feléd nyújtom, te belé helyezed,
lágy, óvó, gyöngéd szép kezedet.

Derekadon pihen lágy ölelésem,
s megérzed minden rezdülésem.
Majd én vezetlek, te ragyogj,
s tiszta szívvel reám mosolyogj.

Nincs tér, sem idő, csak mi ketten,
keringőzve s miénk a varázs, minden.
Szerelmes tekintetek egymásra nézve,
lelkünket mind-mind életre igézve.

Szállunk, s nem állít meg hét határ
oly csodás veled, úgy száll az illatár.
Én a Föld, te az Ég ezer angyala,
én a te szárad, te rózsám bíbora.

Perdülsz, kezem vigyáz téged,
ereimben érzem a piros véred.
Eggyek vagyunk, mint e csodás tánc,
eggyek vagyunk, mint lélek, örök-lánc.
Papp Ádám

**********************
Jatzkó Béla: Mert...

Mert úgy szeretsz, ahogy szeretem,
mert nem fáradsz sosem ölelni,
mert nem tudok veled betelni,
mert te vagy maga a szerelem,
mert minden rezgésed figyelem,
mert nem tudok másra figyelni,
mert kezdem magam irigyelni :
mert velem vagy jól és csak velem, -
mert küzd bennem gőg és félelem :
mert aki jön, el is tud menni,
mert nem lehet mindig csak nyerni,
mert a vesztesnek nincs kegyelem, -
alig merem megismételni,
hogy úgy szeretsz, ahogy szeretem.
*************************

--
Sohonyai Attila - Itt veled

Heverünk egymás mellett izzadtan,
mint kik a világ elől futottak,
s úgy ver szívünk, hogy majd kiszakad,
mégis nyugalom e pillanat.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem érhet véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

Élevezem nyakamon homlokod,
lélegzeted mellkasomban,
ahogyan hűsíted bennem a karcot,
vállra fektettünk minden megoldhatatlant:
te bennem, én benned voltam.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem ér véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

Szádért nyúlok, megcsókollak,
s te álszent-vidám elhúzod,
tetteink semmi mást nem akarnak,
mosolyogsz, nevetek: vagy, s vagyok.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem ér véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

...heverünk egymás mellett izzadtan,
mint kik a világ elől futottak,
s úgy ver szívünk, hogy majd kiszakad,
annyira nyugodtak vagyunk, a másik karjaiban...

***************************

Balázs László - Ha majd átölelsz...

Ha majd átölelsz És én átölellek... Akkor, A világtól Nagyon távol Egy ölelésnyi térben Szememmel szemednek Kezemmel kezednek Hadd mondjam
Először én... Mert ezért születtem Tanultam beszélni Csak ezért tudtam Remélni. Kérlek, engedd meg Először hadd mondjam én... Szeretlek.

*********************
Milyen édes, meleg mosoly,
Olvad szádon, mint a cukor.
Kötök masnit, egyet, százat,
Csókolom a csepp kis szádat!
Kutat ások, merek vizet,
Szomjúságom oltom veled!
Drága cicám, szívem dobban,
Lelkem lángja épp most lobban,
Mágnesként vonz tested bája,
Minden élő porcikája,
Benned fürdök, benned égek,
Mint a szalma, hamu leszek.

*********************


Hankovszki Ilonka: Te vagy minden



A világ egy kis darabkája vagy
Mi építi és összetartja szépen,
Tégla a falban, dallam a zenében,
Rím a versben, szivárvány a fényben.
Sokszor érzed , hogy egy semmi vagy
De ha nem volnál már nem volna élet,
Két szemedben még életláng lobog
Nézd, mennyi érzést megosztok ma véled.
Én neked írok, más táncol vagy szaval,
Valahol egy író új regényt szül ,
A színpadon neked gördül a függöny,
Érezned kell, te nem vagy egyedül.
Őrző angyal áll az ágyad előtt,
De nem látod, mert ha látnád félnél,
Hidd el, érted vannak a nagy dolgok,
Az ég szomorú volna ha nem élnél .
**************************

Papp Ádám : Játssz még!

Szemeiddel üzenj;
irányítsd a vágyamat.
Állj közel, nagyon közel,
s megragadva kezeim
borítsd be velük magad.
Játssz még!
Harapj az ajkamba,
majd húzd el magad,
de ne túl messze!
Érezni akarom tüzes sóhajodat.
Játssz még!
Csókod vágyom,
de hagyj étlen, szomjan.
Kergess az őrületbe,
hogy még jobban akarjam.
Játssz még!
Testünk borította lepedőn
hagyjuk ott nyomát mindeneknek
ma éjjel.
Reggelig vágyom e játszmát,
s a végén sem fordulok el.
Játssz még!
Játssz még!
Égjen a máglya,
ahogy még sohasem.
Játssz még...
ahogy ezen éjszakát
végig pulzálja a szívem,
a szíved.
Játssz,
s hagyd, hogy minden pillanatban
megbolonduljak érted!
*************************

Komáromi János - Én leszek
Én leszek a vágy a szemedben ha kell magaddal is megverekszel
én leszek a sóhaj a szádban amikor erőd elhagy a kéjes lázban
én leszek elűzött szemérmed a tegnapot ölöd meg értem
én leszek elveszett csókod a magányban
ha majd ajkad reszket a rád zuhanó homályban
én leszek vadul lüktető szíved ha már senki sem, én ott leszek veled
én leszek sivatagban a gyöngyöző harmat amikor Neked már senkik, semmit nem adnak
én leszek kínod egy álmatlan éjjelen
ha hiányzó örömök csordulnak ki szemeden
én leszek könnyed egy összegyűrt ágyban amikor elmerülsz az egyedül-maradt vágyban
én leszek a szivárvány-híd a semmi felett amikor majd lemondón nyújtod a kezedet
én leszek rémítő álmaid gyilkosa a hazug hit, hogy nem hagysz el soha
én leszek fel nem tett kérdés helyett a felelet ha hangtalan, csak magadnak súgsz neveket
én leszek halott virágok mosolya a szerető, az édes és a mostoha
én leszek nevetésed a csendben a váratlan lázadás a rendben
én leszek a bőr íze a szádban tegnapi emlék a holnapi lázban
én leszek a viasz, amikor cseppen pillangó szárnya amikor lebben
én leszek a sikoly a beteljesült vágyban fájdalom az értelmetlen lázban
én leszek a nyugalom a gondolatban
az örök körforgásban a mozdulatlan
én leszek majd a Te helyedben és Te élsz majd én helyettem.
*******************

Rajnai Lencsés Zsolt: Meztelenül

Jelmeztelenül
állok előtted,
- meztelenül.

Fesztelenül
érintem a szád,
- nesztelenül

Vesztelenül
szeretlek, már-már
- esztelenül
**************
**Detto** **SZERETLEK !**

***********************