*Neked üzenek*

Neked üzenek

A nagy csillagsereg szikrás fényét ontja,
A hold sápadtan áll, üzenetem mondja,
Talán a mindenség rajtam ma jót nevet
Neked üzenem, van még ki így szeret.

Nézz este a holdra, ott a lelken csókja,
Talán viszi a sóhajt vallomást ragyogva ,
Elsápadva mondja, " Én ezt nem teszem !"
De imára kulcsoltam mind a két kezem.

Kérlek segíts nekem,te szívem viheted
Nagy sóhajjal kísérlek , ott leszek veled,
Éji királynő vagy ,te vagy ki átoson
A sötétség falán s benéz az ablakon .

És fölemelkedett vérvörössé válva
Jól tudtam mit mond ablakodra szállva,
Tejúton lépkedett ,kísértem lábnyomát
Megzörgette az éjnek bezárt ablakát.

" Üzenetet hoztam " megszólalt a hold
Miközben ajkán édes versem volt ,
A sötét éjszakában remegve beszélt
Ameddig minden szó kis szobádba ért .

A csillagokból egy , kialudt, lehullt ,
Mint szomorú fűz a földig borult,
Megrettent a hold, nem hitte amit lát
S karjára ölelte hulló csillagát .

Tudta hogy a lelkem dobta le magát
Féltem hogy a holdnak nem hallod szavát,
De te fölébredtél, kitártad ablakod
Elolvastad a verset mit a hold ott hagyott .

Hankovszki Ilonka
**************************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

Megremeg

Mikor életed elmúlt percei kísértenek,
s a lelked, óceán örvényeiben fuldokol.
Hallod füledben önmagad, szavak rejtenek,
benned a lélek a mában, vádol és okol...
majd megremeg.

Mikor életed múltja, erős bilincsbe zár,
s a lelked, szíved béklyói közt tévelyeg.
Szemedben boldog mosoly ül, de mögötte kín,
amelytől minden érző szív, a fájdalomtól...
megremeg.

Még él az az egykor volt édes pillanat,
melyben érzed illatom, hol könny nem pereg.
Hallom halk sóhajod, hallom hangodat,
amelytől mindig ég a láng, s belé a szív...
megremeg.

Még él bennünk a lesz, a volt, a van-jelen,
de már elmúlt percek mögé bújik a vágy, az értelem.
Még csatát nyer a szív a gyarló test felett,
itt már nem segít a szó, csak te + én, a lelked itt velem...

majd a földdel eggyé válik az ég... s megremeg.

Varjú Zoltán

*********************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
Minden éjjel

Mikor a Sarkcsillag megjelenik az égen
Neked üzenek sok éjszakákon át ,
Ha mégis lehullik egy csillag az égről,
Nyisd meg a szíved , halld az éj szavát.

Suhan az üzenet fehér szárnyon szállva,
Onnan vetítem rád minden sugarát,
Megcsókolom ajkad álmos sóhajtását,
Minden éjjel mondok érted egy imát.

Hankovszki Ilonka

**************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
Kinn a padon

Elmerengve a fák alatt,
sorra veszem a gondokat.
Homlokomra gyűlt ráncokat,
most az elmém táncoltat.
Fejem felett kopasz ág,
csak némán felém bólogat.
S egy kósza pihe a pad alatt
a szellőben táncolgat.
Csupasz kezem zsebre teszem,
ne érjen el hozzám e hódolat.
Szürke színben dédelgetem,
egy kicsit a fakó sorsomat.
De hej e pihe, fel nem adja,
egy kanyar szél, nyakamba kapja.
S ott ficánkol kacér kézzel,
míg el nem simítja ráncomat.
Az évek repedése lassan kisimul,
mély árka a messzi lejtőn elindul.
S a Nap a szürkeségbe felragyog,
elindulok s a gondokat, a padon otthagyom.

Andrea Béres. Virág
******************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️


NÁLAD NÉLKÜL

Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak tevéled!pint búborék széjjelpattan,
Ha osztályos nem vagy abban!
Az ég és föld bús, kietlen,
S ami rá van rakva ékűl:
A boldogság gyötrő álom
Lenne nékem nálad nélkűl!
Ha szememnek könyje csordul:
Elveszesz te bánatombul!
Megkönnyíted a keresztet,
Melyet a sors rám eresztett!
És lelkemre nyugalom száll,
Az élettel ugy kibékűl,
De hánykódó, zivataros
Tenger lenne nálad nélkűl!
Ne is hagyjuk el mi ketten
Soha egymást az életben!
S egymás hű karjába dőlve
Menjünk el a temetőbe!
Mert nem lelnék üdvöt ott fenn,
S visszavágynék én az égbűl,
A sírban sem lenne nyugtom
Nálad nélkűl, - nálad nélkűl!

TOMPA MIHÁLY
****************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

Írj új mesét

Ha majd a mesék is kihalnak
Már nem örülsz a diadalnak,
Nem adhatod fel a harcot,
A fény felé fordítsd az arcod.
Ha nincs elmédnek virágzása,
Nem kél az ég a földdel nászra,
Nem lesz nagy csoda alkonyatkor,
Nem hull öröm az arany napból,
Ha nem segíted, nem teremted,
Fölborítod az örök rendet,
Hogy szép legyen mesevilágod,
Még ma bele kell magad álmodd.
Írj új mesét, valami szépet,
És aztán éld át az egészet,
Légy csillogó szemű gyermek
Ki mesét írt a végtelennek.

Hankovszki Ilonka

***************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
Ha...

Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.

Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.

Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.


Afanaszij Fet
************************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️
Nem félek rádhajolni
Engedd magad szeretni
Nincsen ma gát előttem
Blúzod feszes abrosz
Miért teszem nem értem
Talán a zene kell benned
Engedd magad, érezlek
Ahogy nézel megértlek
Ez itt egy kétszemélyes
Remekmű ha megtesszük
Szál a dallam , simulj még
Nem hallak sem látlak
Hisz benned érzek, veled
Nem engedlek kívülre
Engedd magad hajnalig
********************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

Nélküled

Tudom, semmi vagyok,
Melletted izzik a fényem.
Tudod, beléd halok
Nélküled, nem él a lényem.

Tudom, vár a kárhozat,
bűnbeesésünk záloga.
Tudod, mindegyikünk áldozat,
börtönbe zár, szavaink mámora.

Tudom, rövid ez az élet,
másik Utat szánt a sors.
Tudod, érted él bennem e lélek,
nélküled nincs semmi,
csak enyészet... nélküled...
feladtam volna rég az egészet.

Tudom, vár a kárhozat,
bűnbeesésünk záloga.
Tudod, mindegyikünk áldozat,
börtönbe zár, szavaink mámora.

Tudom, semmi vagyok,
Melletted izzik a fényem.
Tudod, beléd halok
Nélküled, nem él a lényem.
Varjú Zoltán
*********************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️

Honvágy

Reggel van, az ablak előtt állok
A messzi hegyek árnyai sötét,
A fény lassan terül szét a tájon,
Töri már a láthatár ködét .

Reggel van, ébred a nagy világ
Bús szívem úgy vágyódik haza,
Az ablak előtt állok mint a rab,
Eszembe jut az otthon illata .

Haza megyek, nem bírom tovább !
Idegenben nagyon fáj a lélek,
Kit magára hagytam nagyon féltem,
Maradj hozzám hű míg hazaérek.
Hankovszki Ilonka
**************************
❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️❤️