VarjĂș ZoltĂĄn
đOtt vagyok veledđ
Ott vagyok veled, ahol egekbe szöknek a fåk.
Ahol a bĂ©rci szelek hozzĂĄk a fenyĆgyanta illatĂĄt.
Ott vagyok veled, ahol egy a szĂł a szĂv velem.
Ahol minden föld csak neked, csak nekem terem.
Ott vagyok veled, ahol szeretve-bĂŒszkĂ©n szĂĄll a szĂł.
Ahol bérceim kövén megpihen a hófehér hótakaró.
Ott vagyok veled, ahol felhĆk felett azĂșrkĂ©k az Ă©g.
Ahol tapintåsod izzik, csókjaidtól minden felég.
Ott vagyok veled, ahol fĂŒlembe cseng a gyermeki zsivaj.
Ahol egyĂŒtt örvend a megbecsĂŒlt idĆs, a boldog fiatal.
Ott vagyok veled, ahol a szĂŒlĆ ĂĄtöleli a gyermekĂ©t.
Ahol egyĂŒtt minden lĂ©lek, hiĂĄba Ă©lnek szerteszĂ©t.
Ott vagyok veled, ahol megannyi könny a szenvedés.
Ahol mindennél többet ér egy igaz testvéri ölelés.
Ott vagyok veled, ahol a bĂĄnatot Ʊzi el a felhĆtlen öröm.
Ahol egymĂĄsĂ©rt Ă©l a nĂ©p, nem lĂ©tezik a rĂșt közöny.
Ott vagyok veled, ahol mit sem Ă©r a könny, mit sem Ă©r a bĂș.
Ahol hiĂĄba dĂșl a földeken poklon tĂșli Ă©gi hĂĄborĂș.
Ott vagyok veled, ahol még egy az igaz Isten,
Ahol a csalĂĄd, ha szegĂ©ny, nĂ©lkĂŒlözĂ©s akkor sincsen.
Ott vagyok veled, ahol szent a föld és szent a nemzet.
Ahol holtamban ér majd a vég, ahol hajdan ért a kezdet.
Ott vagyok veled, ahol bennem-veled egy a vér.
Ahol, ha testem nem lehet, a lelkem hozzåd visszatér!
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se