Varjú Zoltán
💝SZERETEM MINDEN HANTOD💝
Mint kisded az édesanyja kebelén,
megbújik e táj a szülőföldem.
Nincs nála szebb a világ más szegletén,
patak vize csókom, hantja sírig ölelésem.
Szeretem minden hantod…
Mint gyermeki kacaj, ha száll a széllel,
körbefon a bérci hűvös szellő.
A kelő napján a róna arany szegéllyel,
délibábján úszik, mint egy fénylő sellő.
Bennem szól égi hangod…
Mert édesanya karjai fontak itt át,
engem is, szerető öleléssel.
Édesapa verejtékét, s vérét itták,
szeretetben eggyé válva az anyafölddel.
Szeretem minden hantod…
Mert érted ébred-dobban szívem,
s veled térek nyugovóra éjjel.
Szeretlek éltemben-holtig híven,
őszen is ifjúi szenvedéllyel.
Bennem szól égi hangod…
Akár kisded az édesanyja kebelén,
megbújik e táj a szülőföldem.
Nincs nála szebb a világ más szegletén,
patak vize csókom, hantja sírig ölelésem.
Szeretem minden hantod…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése