...1.
Hankovszki Ilonka : Veled vagyok
Hankovszki Ilonka : Veled vagyok
Veled vagyok ha fölébred a reggel,
Veled vagyok bár nem látsz a szemekkel,
Veled vagyok ha repülnek az álmok,
Veled ha néha céltalanul járok.
Veled vagyok bár nem látsz a szemekkel,
Veled vagyok ha repülnek az álmok,
Veled ha néha céltalanul járok.
Ott vagyok a szélben ha megérinti ajkad,
És a napsugárban ha megpihen rajtad,
Én vagyok a sóhaj mi a szíved marja,
Vagyok a remény mi a jövőt akarja .
És a napsugárban ha megpihen rajtad,
Én vagyok a sóhaj mi a szíved marja,
Vagyok a remény mi a jövőt akarja .
Szívdobogás vagyok a halálos csöndben,
Az árnyékod vagyok mi elkísér könnyen,
Tudom, hogy érzed e titokzatos létet,
Őrizlek magamban mint egy drága képet .
Az árnyékod vagyok mi elkísér könnyen,
Tudom, hogy érzed e titokzatos létet,
Őrizlek magamban mint egy drága képet .
Mint márványtáblába ha vésnek egy nevet,
Hiába akarod, már el nem törölheted,
Csak ha összetöröd tűnik el az emlék,
Ha nem volnál , sokkal szegényebb lennék.
Hiába akarod, már el nem törölheted,
Csak ha összetöröd tűnik el az emlék,
Ha nem volnál , sokkal szegényebb lennék.
-----------------------------
....2. BURNS:
Ha mennél hideg szélben
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!
/ford. Weöres Sándor/
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!
Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!
/ford. Weöres Sándor/
-----------------------------
Add a kezed, mert beborult
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.
Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.
Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.
-----------------------------
....4....Őri István: Lépések Feléd
Ha a mindenség titkait kutatod,
ha szíved kietlen tájakon bolyong,
ha erre tévedsz utadon,
állj meg egy percre,
mert e sorok közül én intek Feléd,
s kezemet nyújtom új-ölelésre
tétova léptekkel...
add te is kezed,
ne menj tovább,
ne csukd be szép szemed,
mert a sorok közül én kiáltok Feléd,
s leborulva járulok eléd
fogadd el még egyszer
e reszkető kezet,
s engem,
ki most is,
örökké,
a síron túl is szeret.
ha szíved kietlen tájakon bolyong,
ha erre tévedsz utadon,
állj meg egy percre,
mert e sorok közül én intek Feléd,
s kezemet nyújtom új-ölelésre
tétova léptekkel...
add te is kezed,
ne menj tovább,
ne csukd be szép szemed,
mert a sorok közül én kiáltok Feléd,
s leborulva járulok eléd
fogadd el még egyszer
e reszkető kezet,
s engem,
ki most is,
örökké,
a síron túl is szeret.
------------------------------
....5.....Összedőlhet fenn a magas ég.
Leomolhat minden, ami szép,
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség.
Veled alszom, veled ébredek,
Testem láng, ha hozzám ér kezed,
Nincsen fontos más a földön,
Mindent pótol a Te szerelmed.
A világból kifutnék,
Szőke hajat viselnék,
Ha Te tőlem ilyet kérsz,
Talán gúny tárgya lennék,
De én bármit megtennék,
Bármit, amit tőlem kérsz.
Örök életet élsz énvelem,
Vár reánk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja,
Kiket összeköt a szerelem.
Leomolhat minden, ami szép,
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség.
Veled alszom, veled ébredek,
Testem láng, ha hozzám ér kezed,
Nincsen fontos más a földön,
Mindent pótol a Te szerelmed.
A világból kifutnék,
Szőke hajat viselnék,
Ha Te tőlem ilyet kérsz,
Talán gúny tárgya lennék,
De én bármit megtennék,
Bármit, amit tőlem kérsz.
Örök életet élsz énvelem,
Vár reánk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja,
Kiket összeköt a szerelem.
-----------------------------
....6.....Jean Cocteau: Az álom elkerül
Az álom elkerül, ha alvó arcod éjjel
a nyakamon pihen;
mert leskel a halál s talán ilyenkor ér el
s elaltat hirtelen.
Én meghalok s te élsz; e gond, ez ver fel engem!
Van szörnyűbb félelem?
Egy nap nem hallom majd a szívedet s nem lebben
lélekzeted velem.
E félénk nagy madár,ki most az álomé lett,
majd fészkéből kikel?
A fészkéből, ahol testünk két fejjel ébred
s négy lábbal nyúlik el?
Örökké tarthat-é ily boldogság, vagy egyszer,
egy reggel megszakad?
Az útam építő védangyal nékem ezzel
könnyíti sorsomat.
Könnyű e szinte már testemből nőtt nehéz fej
s mindig is könnyű volt,
megbúvik mellemen, vak, néma s nem riad fel,
pedig kakas rikolt.
Most más világban él e fej, hol más a törvény
és más az értelem,
fogódzik álmai sötét vizébe dőlvén,
távol s mégis velem.
Ó! Csak hallhatnám én szuszogni minden éjen,
míg szád is álmodik,
a finom fujtatót melled kis műhelyében,
egész halálomig.
a nyakamon pihen;
mert leskel a halál s talán ilyenkor ér el
s elaltat hirtelen.
Én meghalok s te élsz; e gond, ez ver fel engem!
Van szörnyűbb félelem?
Egy nap nem hallom majd a szívedet s nem lebben
lélekzeted velem.
E félénk nagy madár,ki most az álomé lett,
majd fészkéből kikel?
A fészkéből, ahol testünk két fejjel ébred
s négy lábbal nyúlik el?
Örökké tarthat-é ily boldogság, vagy egyszer,
egy reggel megszakad?
Az útam építő védangyal nékem ezzel
könnyíti sorsomat.
Könnyű e szinte már testemből nőtt nehéz fej
s mindig is könnyű volt,
megbúvik mellemen, vak, néma s nem riad fel,
pedig kakas rikolt.
Most más világban él e fej, hol más a törvény
és más az értelem,
fogódzik álmai sötét vizébe dőlvén,
távol s mégis velem.
Ó! Csak hallhatnám én szuszogni minden éjen,
míg szád is álmodik,
a finom fujtatót melled kis műhelyében,
egész halálomig.
-----------------------------
...7....Szeretnélek karomban tudni.
Éjszakákat Veled átaludni,
Őrizni álmodat és ébredésed.
Önzetlenül nézni létezésed.
Vágyni csókod és ölelésed,
Érezni tested, közelséged,
Vágyni Szívedet és a lelkedet!
Naphosszat nézni barna, szép szemed.
Melletted élni, és boldognak lenni.
Egy életen át Veled lenni!
Éjszakákat Veled átaludni,
Őrizni álmodat és ébredésed.
Önzetlenül nézni létezésed.
Vágyni csókod és ölelésed,
Érezni tested, közelséged,
Vágyni Szívedet és a lelkedet!
Naphosszat nézni barna, szép szemed.
Melletted élni, és boldognak lenni.
Egy életen át Veled lenni!
-----------------------------
..8..József Attila :HA NEM SZORÍTSZ....
Ha nem szorítsz úgy kebledre,
mint egyetlen tulajdonod,
engem, míg álmodol nevetve,
szétkapkodnak a tolvajok
s majd sírva dőlsz a kerevetre:
mily árva s mily bolond vagyok!
Ha minden percben nem kecsegtetsz,
hogy boldog vagy, mert nekem élsz,
görnyedő árnyadnak fecseghetsz,
ha gyötör a magány s a félsz.
Nem lesz cérna a szerelmedhez,
ha úgy kifoszlik, mint a férc.
Ha nem ölelsz, falsz, engem vernek
a fák, a hegyek, a habok.
Én úgy szeretlek, mint a gyermek
s épp olyan kegyetlen vagyok:
hol fényben fürdesz, azt a termet
elsötétítem - meghalok.
mint egyetlen tulajdonod,
engem, míg álmodol nevetve,
szétkapkodnak a tolvajok
s majd sírva dőlsz a kerevetre:
mily árva s mily bolond vagyok!
Ha minden percben nem kecsegtetsz,
hogy boldog vagy, mert nekem élsz,
görnyedő árnyadnak fecseghetsz,
ha gyötör a magány s a félsz.
Nem lesz cérna a szerelmedhez,
ha úgy kifoszlik, mint a férc.
Ha nem ölelsz, falsz, engem vernek
a fák, a hegyek, a habok.
Én úgy szeretlek, mint a gyermek
s épp olyan kegyetlen vagyok:
hol fényben fürdesz, azt a termet
elsötétítem - meghalok.
-----------------------------
...9. Itt vagyok most neked, kedves:
Boldog mosollyal arcomon.
Hogy messzebb kerüljek tőled,
Hidd el, már soha nem hagyom…
…és itt leszek neked évek múlva is
remélem mint szemeid csillaga.
S te itt leszel mellettem akkor:
te leszel nekem a boldogság maga.
Boldog mosollyal arcomon.
Hogy messzebb kerüljek tőled,
Hidd el, már soha nem hagyom…
…és itt leszek neked évek múlva is
remélem mint szemeid csillaga.
S te itt leszel mellettem akkor:
te leszel nekem a boldogság maga.
-----------------------------
......10....A memóriában
Bámultam az eget,
az én sötét szem
abban a reményben, tudtam megtalálni
és az összes csillag kutattam te ...,
Hiányzott meg minden lényem
Egyedül voltam a lelkem most hiányzik
szívem patinás,
darabokra tört
már csak te és te
minden darab, hogy szétszórt
A nyugtató mosoly ...,
A tartós megjelenés ...
az édes beszél ...,
A hipnotikus kapcsolatot ...
Hiányzik mindent most
Hiányzol az életemből ...
hova mentél?
hagyva maga mögött ...
Minden sarkában a szívem
Minden könnyek sírtam
Minden lélegzetet vettem
A nevét csak továbbra is fennáll
Szeretlek most majd
szeretlek a végzetig
Szeretem, hogy az életem
és nélküled nem tudok túlélni ...
Hiányzol O 'szerelmem
Hiányzol O 'én drágám
Hiányzol O 'kedvesem
Hiányzik a jelenlét me ...
