**A MI SZERELMÜNK**

A mi szerelmünk



Nézd velem mostját - kedvesem -

az égnek, ahogy kibújik belőle valami,
valami, amit mások tán nem is értenek.

Szerelem van bennem, akarása
az odaadásnak. Himnusza a nevednek,
s gyöngéd ölelése - lelkemen - a kezednek.

A szüntelenség folyójából iszom,
pedig tudom, halandónak az tiltva van.
Én mégis e bűnt követem értünk, Angyalom.

Bűn ez mások szerint, de, ki bennünk lát,
tudja mit, s miért teszünk. Megmártózva
egymásban halálunk után is szeretünk.

Ki lelket is lát a testben, érti e szavakat,
s ismeri hangjait a reggeli dérnek. Értünk
szelíd ma a Nap, s fényei suttogva beszélnek.

Nem akarhatjuk ezt csak magunknak. Kell, hogy más is értse. Kell, hogy e zakatoló napokból kiszakadva többek is feküdjenek az életre.

De mi; tudjuk minden pillanatát, hisz egymásnak adtuk mindenünk. Tudom és érzem, hogy az égiek ezt örökre megadták nekünk.

Tudjuk, hogy így lesz, s senki sem pótolhatja ezt bennünk. Lehet forró nyár, a leghidegebb tél, de mindig lágyan takaró, boldog béke a mi szerelmünk.
Papp Ádám



*****************************

Tudod Életem, hogy mindig is szerettem a verseket nagyon sok verset olvastam már ,... tisztelem becsülöm és nagyra tartom a költőket,...... de a legszebb és legkevesebb versek számomra azok amiket Te írsz !

A verseiben benne van a tiszta szíved és a lelked,

ezért nagyon közel állnak hozzám és úgy érzem nekem szól ,............érzem, hogy szeretsz és ez boldoggá tesz !

.............Én is nagyon **SZERETLEK**és az is boldogság, hogy Hozzád tartozok !

...........Kérem a Jóistent ,hogy áldjon meg , adjon Neked erőt, egészséget , és vigyázzon Rád hogy még sok-sok szép verset tudjál írni ,az Ő és az én örömömre ! ***SZERETLEK***

***********************************************



FÉRFIKÉNT SZERETLEK



Férfiként szeretlek téged,
úgy, ahogyan egy férfi szerethet,
vad vágyak közt, érzékkel, szabadon.
Te általam vagy, s én nem léteznék nélküled,
hisz egymásra utalva él minden a földön.
Hozzád vakon is eltalálnék, mert érezlek,
mert a részem vagy és az voltál már azelőtt,
hogy megismertelek.

Férfiként szeretlek téged,
erős karjaim közt végre
levetheted szerepeid,
s nőként feloldhatod magad.
Mellettem önnön valód lehetsz,
nem kell, hogy félj!

Férfiként szeretlek téged,
de nem szerethetnélek,
ha te nem terülnél el lelkem oltárán...
Bízunk és hiszünk egymásban
és ez a tartás megment minket.
Őszinte szeretet, amely tiszta,
ami sosem követel, mert csak adni akar.

Férfiként szeretlek téged,
s e kötelékben én sem félek
feltárni magam.
Egymásban megleltük
végső menedékünk.
Nem riaszt a világ,
ha mellettem vagy.
Már csak arra vágyom,
hogy ágyamban végleg megpihenj.

Férfiként szeretlek téged,
mert te azzá tettél,
mert azzá akartam válni melletted.
Csiszolt az élet és az idő,
terheid és terheim erőssé tettek.
A szerelem megszülte azt,
hogy karjaimmal a magasba emeljelek.
Most már felelős vagyok érted,
mert a részem vagy.
Óvlak és védelek!

Férfiként szeretlek téged,
miattad nyer értelmet az akarat,
férfiként állok melletted,
hogy te mindig nőnek érezhesd magadat.
Boda János



***********************************

Tudnál e szeretni engem,

amikor senki sem szeret?
Tudnál e őrizni engem,
akár egy apró gyöngyszemet?

Tudnál e szeretni engem,
ha már az arcom megfakult.
Tudnál e szeretni úgy is,
ha hajamra hó és dér lapul?

Tudnál e szeretni engem,
ha neked adnám a szívemet?
Borongós,hűvös téli estén,
melengetve a lelkemet?

Ha csönd kell, én leszek a csönded..
Ha magány,én magányod leszek,
csak messziről szeretlek némán,
de ha kell, melletted leszek..

*****************************************

Együtt...

Hol festelek, hol karcollak,
van hogy csendéletnek látlak,
van hogy absztraktnak. Van
hogy sáros a ruhád és én otthagylak,
de van bizony úgy, hogy csak azért
fetrengek a földön, mert a föld is te
vagy.

Van hogy szét kell szedjelek, van hogy
készen kaplak, van amikor összerakni is
nehéz téged, de néha csak úgy kibogozlak.
S van bizony néha hogy az én fonalam sem
érthető neked, olyankor általában úgy hagyjuk
s nevetünk rajta egyet.

Van hogy hú de megutállak, és van
hogy újra beléd esek, van hogy
semmi se fáj tőled, és van amikor már
egy ujjad is porig éget. S van hogy
semmi az egész, van hogy örülök a
félnek, van hogy semmi se szép;
de nincs olyan, hogy nem szeretlek.
Sohonyai Attila Együtt

***************************

Őri István: Ott leszek veled
Napsugárnak

Ott leszek veled
fogom a kezed
nézem a szemed
hallgatom szíved

tenger-sok örömöm
tenger-sok bánatom
neked mind átadom
teveled álmodom

mosoly az ajkadon
napfény-csók arcodon
szivárvány hajadon
mindezt, mind -
én adom

**************************


Elégia a vetkőzésről


Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,

vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar:
minden tájnál szebb földövet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
tapad; más nem lát bele, de nekem
hadd suttogja a susogó selyem
esése, hogy most lefekszel velem.
Fűződre régtől féltékeny vagyok,
de megnyugtató, mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded:
kibukkanó nap nyári kert felett.
Cipődet rúgd le gyorsan; várja lágy
talpadat nászi templomunk, az ágy.
S le fejdíszed filigrán, csupa fény
hálójával; hajad szebb diadém.
Ily fehér ingben égi angyalok
szállnak a földre; magaddal hozod
azt, mit Mohamed Paradicsoma
ígér nekünk, örök gyönyört, noha
a kísértet is vászoningben jár,
de főleg égnek nem a hajam áll.

Engedd szabaddá szeretőd kezét,
hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! Frissen fölfedezett
földem, melyet bejárok, fölfedek,
aranybányám, országom, hol mohó
kényúr vagyok, egyeduralkodó,
s boldog pionír, miközben sötét
kincseskamrádon ujjam a pöcsét.

A lélek úgy teljes, ha testtelen,
s a test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
mintha Atlanta kincseket hajít,
s a bolond férfi szeme ottragad
gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
ami képkeret, könyvön díszkötés,
amatőr-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csípő, mell:
a szeretőnek a nő teste kell.
A bűn nem bűn, és itt nem incseleg
az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj tőlem, ahogy
föléd hajlok. Gondold: bábád vagyok.

Mezítelenül is gondoskodom rólad,
vagy nem elég egy férfi takarónak?

John Donne

*******************************
Papp Ádám: A szemed

Addig csodállak,
amíg csak lehet,
s vágyom, egyre vágyom
a szemed.

Vágyom a fényét,
s hogy mosollyal belém láss.
Várom azt is,
hogy elébem állsz.

Addig nem megyek,
míg be nem teljesül.
Addig nem lehet,
mert megölne belül.

Azon túl is éltetlek,
hogy a kezed kezembe szeret.

Úgy nevezve mindig: Örök élet,
s csak vágyom,
egyre vágyom a szemed.



*************************************

Mézcseppek csorognak szádról,
balzsamos bájitalt varázsol
körém az ajkad,
Bűverődbe vontál lassan,
édes pókhálót fontál halkan,
és én maradtam.
Futhattam volna előled százszor,
bújhattam volna titkosan, csendben bárhol,
és mégsem tettem:
Én belőled sárkányerőt szívtam,
szárnyalok griffként, felhős magasokban -
Veled újra születtem...

**************************

Őri István
Csend

Ne kérdezz semmit,
csak ölelj
s ha én kérdezek,
ne felelj,
csak ölelj,
mert most erre van szükségünk
a hangtalan melegre,
a néma üzenetre,
hogy legyünk szeretve
egymás által,
nagyon,
túl minden határon,
az életig,
a halálig,
a szenvedésig,
a boldogságig,
hogy elfeledjük
a jelent
hogy, kit te szeretsz,
s kit én is,
messze ment.

Életünk elhagyott,
de egymásnak megmaradtunk,
hogy feledjünk,
s szeressünk
nagyon

hát ne kérdezz semmit,
csak ölelj...

****************************

**KÉRDÉSEK HOZZÁD**....

Őri István - Kérdések Hozzád
mit mond a szem a szemnek? az ajkak, mondd, mit üzennek? a kéz, ha kézre lel, mondd, nekünk mit felel? mit mond a szív, ha Néked dobban, mit mond a láng, mi Érted lobban? mit mondok én, ha kérdezel,
mit mond a karom, ha átölel? s mit mondasz Te, Kedvesem? ha kérdezlek, ugye nem játszol velem? ugye szíved az, mi szól álom-éneken, s ő mondja a szót, mi Mennyország nekem: Szeretlek, Életem!

******************************************
**IGEN ! SZERETLEK ÉLETEM !**
*******************************************

Papp Ádám: Vágyak csatája/

Én, akár a Bestia,
s te, mint a Vadmacska
úgy csatázunk mosolyogva
vágyaink paplanján, mintha
az életünk múlna rajta.

Ha meg is állsz,
ne időzz sokat. Támadj meg!
Cserébe én vadul zengő dalt
dúdolok neked.

Ne időzz, ne gondolkozz!
Harapj belém, érintve vitatkozz!

Nézd a szemeim;
rád éhezem, s nem csitítja
étvágyam semmi sem,
csak a belőled jutó falat,
mi átszúr édesen a szívemen.

Szoríts, szoríts lassan,
csókkal hevítsd a véremet,
de ne szólj semmit, mert
a lelkemmel beszélek veled.

Ne időzz, kérlek!
Ne gondolkozz!
Csak tedd, amit én is tennék;

ölj meg egy kicsit,
s boruljon fel minden Szentség!

**************************


Keringő/ (2010)



Lelkemet hoztam el táncba néked,
érzem, hogy élek, igazul érinted.
Gyengéden karollak, átadod magad,
a mi táncunk egy örök élet marad.

Fehér ruhádban előttem állsz,
mint angyal, s kezemre vársz.
Feléd nyújtom, te belé helyezed,
lágy, óvó, gyöngéd szép kezedet.

Derekadon pihen lágy ölelésem,
s megérzed minden rezdülésem.
Majd én vezetlek, te ragyogj,
s tiszta szívvel reám mosolyogj.

Nincs tér, sem idő, csak mi ketten,
keringőzve s miénk a varázs, minden.
Szerelmes tekintetek egymásra nézve,
lelkünket mind-mind életre igézve.

Szállunk, s nem állít meg hét határ
oly csodás veled, úgy száll az illatár.
Én a Föld, te az Ég ezer angyala,
én a te szárad, te rózsám bíbora.

Perdülsz, kezem vigyáz téged,
ereimben érzem a piros véred.
Eggyek vagyunk, mint e csodás tánc,
eggyek vagyunk, mint lélek, örök-lánc.
Papp Ádám

**********************
Jatzkó Béla: Mert...

Mert úgy szeretsz, ahogy szeretem,
mert nem fáradsz sosem ölelni,
mert nem tudok veled betelni,
mert te vagy maga a szerelem,
mert minden rezgésed figyelem,
mert nem tudok másra figyelni,
mert kezdem magam irigyelni :
mert velem vagy jól és csak velem, -
mert küzd bennem gőg és félelem :
mert aki jön, el is tud menni,
mert nem lehet mindig csak nyerni,
mert a vesztesnek nincs kegyelem, -
alig merem megismételni,
hogy úgy szeretsz, ahogy szeretem.
*************************

--
Sohonyai Attila - Itt veled

Heverünk egymás mellett izzadtan,
mint kik a világ elől futottak,
s úgy ver szívünk, hogy majd kiszakad,
mégis nyugalom e pillanat.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem érhet véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

Élevezem nyakamon homlokod,
lélegzeted mellkasomban,
ahogyan hűsíted bennem a karcot,
vállra fektettünk minden megoldhatatlant:
te bennem, én benned voltam.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem ér véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

Szádért nyúlok, megcsókollak,
s te álszent-vidám elhúzod,
tetteink semmi mást nem akarnak,
mosolyogsz, nevetek: vagy, s vagyok.

Jó veled itt, jó nézni a szemed,
jó tudni, az este nem ér véget,
s ha véget is érne:

itt veled...

...heverünk egymás mellett izzadtan,
mint kik a világ elől futottak,
s úgy ver szívünk, hogy majd kiszakad,
annyira nyugodtak vagyunk, a másik karjaiban...

***************************

Balázs László - Ha majd átölelsz...

Ha majd átölelsz És én átölellek... Akkor, A világtól Nagyon távol Egy ölelésnyi térben Szememmel szemednek Kezemmel kezednek Hadd mondjam
Először én... Mert ezért születtem Tanultam beszélni Csak ezért tudtam Remélni. Kérlek, engedd meg Először hadd mondjam én... Szeretlek.

*********************
Milyen édes, meleg mosoly,
Olvad szádon, mint a cukor.
Kötök masnit, egyet, százat,
Csókolom a csepp kis szádat!
Kutat ások, merek vizet,
Szomjúságom oltom veled!
Drága cicám, szívem dobban,
Lelkem lángja épp most lobban,
Mágnesként vonz tested bája,
Minden élő porcikája,
Benned fürdök, benned égek,
Mint a szalma, hamu leszek.

*********************


Hankovszki Ilonka: Te vagy minden



A világ egy kis darabkája vagy
Mi építi és összetartja szépen,
Tégla a falban, dallam a zenében,
Rím a versben, szivárvány a fényben.
Sokszor érzed , hogy egy semmi vagy
De ha nem volnál már nem volna élet,
Két szemedben még életláng lobog
Nézd, mennyi érzést megosztok ma véled.
Én neked írok, más táncol vagy szaval,
Valahol egy író új regényt szül ,
A színpadon neked gördül a függöny,
Érezned kell, te nem vagy egyedül.
Őrző angyal áll az ágyad előtt,
De nem látod, mert ha látnád félnél,
Hidd el, érted vannak a nagy dolgok,
Az ég szomorú volna ha nem élnél .
**************************

Papp Ádám : Játssz még!

Szemeiddel üzenj;
irányítsd a vágyamat.
Állj közel, nagyon közel,
s megragadva kezeim
borítsd be velük magad.
Játssz még!
Harapj az ajkamba,
majd húzd el magad,
de ne túl messze!
Érezni akarom tüzes sóhajodat.
Játssz még!
Csókod vágyom,
de hagyj étlen, szomjan.
Kergess az őrületbe,
hogy még jobban akarjam.
Játssz még!
Testünk borította lepedőn
hagyjuk ott nyomát mindeneknek
ma éjjel.
Reggelig vágyom e játszmát,
s a végén sem fordulok el.
Játssz még!
Játssz még!
Égjen a máglya,
ahogy még sohasem.
Játssz még...
ahogy ezen éjszakát
végig pulzálja a szívem,
a szíved.
Játssz,
s hagyd, hogy minden pillanatban
megbolonduljak érted!
*************************

Komáromi János - Én leszek
Én leszek a vágy a szemedben ha kell magaddal is megverekszel
én leszek a sóhaj a szádban amikor erőd elhagy a kéjes lázban
én leszek elűzött szemérmed a tegnapot ölöd meg értem
én leszek elveszett csókod a magányban
ha majd ajkad reszket a rád zuhanó homályban
én leszek vadul lüktető szíved ha már senki sem, én ott leszek veled
én leszek sivatagban a gyöngyöző harmat amikor Neked már senkik, semmit nem adnak
én leszek kínod egy álmatlan éjjelen
ha hiányzó örömök csordulnak ki szemeden
én leszek könnyed egy összegyűrt ágyban amikor elmerülsz az egyedül-maradt vágyban
én leszek a szivárvány-híd a semmi felett amikor majd lemondón nyújtod a kezedet
én leszek rémítő álmaid gyilkosa a hazug hit, hogy nem hagysz el soha
én leszek fel nem tett kérdés helyett a felelet ha hangtalan, csak magadnak súgsz neveket
én leszek halott virágok mosolya a szerető, az édes és a mostoha
én leszek nevetésed a csendben a váratlan lázadás a rendben
én leszek a bőr íze a szádban tegnapi emlék a holnapi lázban
én leszek a viasz, amikor cseppen pillangó szárnya amikor lebben
én leszek a sikoly a beteljesült vágyban fájdalom az értelmetlen lázban
én leszek a nyugalom a gondolatban
az örök körforgásban a mozdulatlan
én leszek majd a Te helyedben és Te élsz majd én helyettem.
*******************

Rajnai Lencsés Zsolt: Meztelenül

Jelmeztelenül
állok előtted,
- meztelenül.

Fesztelenül
érintem a szád,
- nesztelenül

Vesztelenül
szeretlek, már-már
- esztelenül
**************
**Detto** **SZERETLEK !**

***********************

*KEDVESEM*...

Kedvesem,
ha egy nap majd megértem,
már nem érzed meg, hogy meg kell csókolni,
mert már nem érzed magad gyermekként,
Bár öreg és beteg voltam,
Mindig okot találok arra, hogy megcsókoljak.

Az én örömöm,
még akkor is, ha annyi nõ van az életben,
Soha nem leszek veled, mint te,
mert jobban szeretlek, mint bárki más
egyedülálló a szerelmére,
áldozni az életemet.

A szívem
minden alkalommal, amikor téged elvesztettél,
minden alkalommal, amikor nem voltam következetes,
az én túl nagy szeretetemért,
elfelejtve, hogy mi szerepem,
Kérlek bocsánatot.

Mindent elmondhatsz magadról,
mentse el a szívét a kétségekből és félelmekből,
és ti soha nem fogom megítélni az életedet,
még akkor is, ha életet adtam neked,
Szeretném lenni a barátod és a bizalmad,
mindig készen áll a nehézségekre, hogy segítséget nyújtson neked.
..............................

Papp Ádám: A hitem

A szerelem az én hitem!

Gyere velem!
Hagyd, hogy elvigyelek
a templomomba,
hol eltűnni vágyom veled
gyönyörű napjainkra.

Tudd meg azt, hogy mennyit,
de mennyit ér ez nekem,
akárcsak az életem,
s engedd, hogy mindezt
veled osszam meg.

A szerelem az én hitem!

Nem akarok harcba szállni,
nem akarom azt a rendes utat járni.
Ebből nem gyógyulhatok ki,
de nem is vágyom rá,

csak rád, hogy itt legyél,
s szemeid igaza merítsen
a mindenek alá.

A szerelem az én hitem!

Ma este elviszlek a templomomba.
Meztelen adom át magam,
és a szabad lelkem nyújtom feléd,
mert létemnek - tiéddel összekötve -
az a legféltettebb darab.

A szerelem az én hitem!

Érted imádkoztam, érted születtem
és megtaláltam azt a darabot,
melyből újra és újra színekben
ragyog az életem.

Megismertelek, itt vagyunk...

Veled teljes ez az egész,
mitől érdemes ez egy földi létem.

Szeretlek,
s ez az szerelem az én hitem!
****************
*** SZERETLEK***
*****************

Az enyém vagy?
Vagy én a tiéd?
Álmokba fűzött csalfa szenvedély;
Szerelemre vágyva..!
Ébrednék karjaid közt izzó parázsban
********************

Szomjúság

Ha nem vagy itt,
üres minden,
s mint a vak sötét,
úgy kebelez be a bánat,
s e néma csendben is
erős szomjúság gyötör
utánad.

Ilyenkor lélegezni sincs
kedvem, élni annyira se,
de mindig várom,
hogy fényed végre
újra az enyémet köszöntse.

Ha nem vagy itt,
fájó tekintettel nézem a semmit,
ami itt van, ami csak veled szép.

Ha nem vagy itt
e szomjúság tép szanaszét.

Üres poharakban,
keresem cseppnyi részeid,
de sehol sem talállak téged,
csak akkor, ha jössz, ha itt dobogsz,
s ölelésed, csókjaid tengerében
fürödhetek újra meg,
mint, ki nem tudja, hogy a holnap
mit is hoz.

Ha nem vagy itt,
egyszerűen haldokol szívem.

Ha nem vagy itt,
szürke minden, csúf a tér,
a lenti tájak.

Ha nem vagy itt,
erős szomjúság gyötör
utánad...

Papp Ádám
********************

Vágyam
Tűzzé hevítem
Testeden,
Hogy érezz,
Érezz végtelen.
Egymás rabjaként,
Nászunk hangja ébred...
Markomban szép, szelíden,
Lágyan lassú lázban,
Úgy zokog lüktetésed,
Mint testemben a kéj...
Vonaglik,
Akár a csend,
Mely hosszú hatalmat szór
Feletted.
***********************

"Szeretlek" azt jelenti, hogy elfogadlak annak az embernek, aki valójában vagy, és nem akarlak valaki mássá változtatni. Nem várok el tőled tökéletességet, ahogy te se tőlem. Azt jelenti, hogy szeretni foglak, és melletted fogok állni a legrosszabb időkben is. Szeretni téged, amikor nincs jó hangulatod, vagy túl fáradt vagy, hogy olyan dolgokat csinálj, amit én szeretnék. Szeretni téged, amikor padlón vagy, nem csak akkor, amikor jó veled lenni. "Szeretlek" azt jelenti, hogy tudom a legmélyebb titkaidat, és nem ítéllek el ezek miatt, csak azt kérem cserébe, hogy te se ítélj el az enyémek miatt. Azt jelenti, hogy érdekel annyira, hogy harcoljak azért, ami nekünk volt, és ahhoz eléggé szeretem, hogy ne engedjem el. Azt jelenti, hogy Rád gondolok, Rólad álmodok, folyamatosan akarlak és szükségem van rád, miközben azt .....""remélem, """ ... hogy Te is hasonlóképen érzel irántam.
*******************************
Nem "remélni" ,hanem tudnod és érezned kellene
hogy én is szeretlek , szükségem van Rád , és
minden vágyam , hogy melletted legyek !........
.........És azt gondolom , hogy ha ennyire akarjuk
mind a ketten , akkor álmaink valósággá fognak válni !
***********************************

Az vagy nekem Olyan vagy nekem mint tigrisnek egy puma az vagy nekem mint bimbónak a tavasz az vagy nekem mint kulcsnak a zár az vagy nekem, mint csóknak a szád mint testnek a vágy úgy vagy nekem tűznek a hasáb úgy vagy nekem mint földnek az ég az is vagy még s csókomban- csókod gyönyörűség.
********************
Millióóóóóóó Forróóóóóóóóó Csóóóóóóók..........

**SZERETEM**.......

Szeretem

Szeretem az ajkadon
pihenő dalokat,
mik bennem zenét szülnek.

Szeretem benső hangjaid,
amik a sötétben is enyéimmel
összeülnek.

Szeretem azt az egészet,
mit mi ketten alkotunk.

Szeretlek téged, s
csak remélni tudom, hogy végleg
így maradunk.

Szeretem az illatod,
a mosolyod, ami élet
nekem a reggeli neszben.

Szeretem a lényed,
s hogy szerethetlek téged.

Szeretem a csended is...
tudom; olykor több nem kell.

Szeretem az ölelésem
reád adni, mert akkor bennem
sincs hideg, se fájdalom,
ha tőled egy pillanatban is
a mindenséget kapom.

Szeretem az életet, ha
veled élem meg.

Szeretlek téged... míg csak élek.
Papp Ádám
***************************
***SZERETLEK TÉGED ÉLETEM***
********************************


Sötétedik,zuhan a holdvilág,gyere és hajolj fölém
fürdess meg szerelmed tüzében,mert szemedben még a
csillagok sem fáznak.

Szeress egy virágot mely örökre nyílik,szeress egy lányt
ki hű lesz a sírig.

Te vagy nekem az egyetlen.Véges közt a végtelen.
Vágyak közt a féktelen.Fontosban a lételem.
Szívemben a szerelem.

************************************

Esdeklés
Ányos Pál

Csak egy csókot lophatnék le ajakadról,
Vagy egy rózsát gyengén piruló arcádról!
Rabbá tett szép szemed,
Gyönyörü termeted.
A tiszta erkölcs mosolyog személlyedről;
Venus tüzhelye füstölög a szivedről.

Ollyan vagy, mint a tavaszi vidám erdők,
Rózsák illattyával játszó szelek, mezők.
Sziv gyönyörüsége,
Éltem édessége!
Bárcsak isteni személlyed enyim lenne!
S kezed által szerencséssé az ég tenne!

*****************************

"Te vagy az egyetlen a földön,
Akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
Nem csak a múló perceket.

Nem ígérek kincset, csillagot,
Csak hű szívet adhatok,
Érzem másé nem lehetsz,
Én is csak a Tied, ha igazán szeretsz."

Goethe
*************************

"Csak beléd tudok kapaszkodni, csak a te közelséged tart még egyben.
Kérlek tarts, darabokra hullok nélküled.
Most szeress nagyon.
Most tarts ki mellettem..."

********************************

Papp Ádám: Suttogó erő

Most könnyezik az ég,
mert sírni látott téged.
Hideg van, és ma az
enyhe mosoly se hoz tüzet.

A szél szava néma,
zavaros a dallam.
S én is csak
nézni tudlak halkan.

Halkan, s kezed fogva
adom magam erejét,
így tán könnyebb viselni
a bánatok fájó sebeit.

De mit neked az enyém,
hisz benned tombol a fény,
mely mindig talpon marasztal,
ha elesnél.

Nincs olyan ember, ki téged
porba tudna lökni.
Hiába is akarná, úgy is
ő fog elesni.

Érzem a rezgéseid,
hiába vagy szótlan.
Elég csak egy suttogásod,
s a világ benned újra halhatatlan.
***************************

Könnyed levegődben...

Könnyed levegődben
mártózva meg,
hívlak - csak - hívlak
gyengéd szerelemnek.

Rózsa vagy nekem;
tüskéid élét
viselem - míg élek -
érted dobogó szívemen.

Illatodba merülve
kéjes körforgásom,
- miként tiéddel szeretkezik -
örökünk folyton szépülni látom.

Te voltál
magányom leple, ha fáztam,
s forró boldogságom,
ha abban álltam,

Te vagy az,
mit más nem, én becsülök.
Könnyed levegődbe megtisztulva
- és mindenem adva - merülök.
Papp Ádám
****************************
Nem is tudom mi lenne velem a
csodálatos verseid nélkül !
Köszönöm Mindenem !
***SZERETLEK !!!***



***************************

Papp Ádám: Hajolj közel

Csak egy szóra,
csak egy csókra még
hajolj közel,
s engedd, hogy e kis mámorban
két karom - mint oltalom - fedjen el.

Engedd magadba azt,
mit belőlem szeretsz,
s hagyd rám, hogy kiöleljem
én is azt, mit nekem szánsz,
mit úgy is belém temetsz.

Fogd meg a kezem,
ne kérdezz semmit.
Most bűn szólni,
több a csend!

Te is tudod,
hogy mennyi mindent jelent.

Csak egy szóra -
ami néma, amit a szív üzen -
csak egy csókra még
hajolj közel.

Legyünk vétkesek mégegyszer,
s míg élünk, vádoljanak minket
igaz, szerető tetteinkkel...

**********************

Papp Ádám: Ima

Te legyél reggeleim
legelső fénye.
Te legyél a menedék,
titkaim őre.

Te legyél az,
kihez az odabújás
nem csak szerelem.
Te legyél,
ki nélkül minden perc
a pokol legyen.

Te legyél,
kinek étke lelkemig
tölt fel.
Te legyél,
akivel a szívem
egy helyen ver.

Nem kérve mást,
csak a maradásod,
huncut mosolyod,
tiszta igazságod.

Szemeidben tüzet,
ajkadról nedűt,
mi bármikor eloltja
a szomjam.

A világot akarom veled,
s, hogy ezt mind
viszonozzam.

Te legyél,
kivel az élet játék,
legszebb csaták sora.
Te legyél,
akiért lélegzem holnap is,
s, ha kell, én
meghalok ma.

********************

Te légy az őrzőm, Te légy a kincsem,
Te légy a csendem, szó ami nincsen.
Te légy a párom, álmodd az álmom,
Te vezess által az égi varázson.
Szóljon a hangod, törjed a csendem,
vesszen az éjjel szürke szívemben.
Csengjen az ének, járjad a táncod,
lelkembe oltva égjen a lángod

************************
Légy te napfény,
s én a szín
Légy te sóhaj,
s én a kín
Légy te bánat,
s én vigasz
Legyél virág,
s én tavasz...
Légy te a szem,
s én a távol
Légy te a hős,
s én a bátor
Légy te a sor,
s én a pont
Légy te a test,
s én a csont...
Légy te gyertya,
s én a tűz
Legyél vízpart,
s én a fűz
Légy te vándor,
s én út pora
Légy világűr,
s én asztronauta..

*****************************

Száz karú öleléssel várlak
Száz karú öleléssel
várok rád hogy találkozzunk
hogy felébresszem
szunnyadó vágyad
hogy öled göndör rőzselángja
perzseljen meg , hogy vad
csókokkal edd a számat s finom
érintésekkel tégy karddá amely
a te mélyedbe vágyik
hogy lüktessen benned
lassan , finoman és gyorsulón
lázas , forró sóhajokkal
kifulladásig
Száz karú öleléssel
várok rád
minden elmulasztott
ölelés vágyával , minden
kamaszos sóvárgással
minden csókra nyíló
szenvedéllyel minden
bűntelen paráznasággal
miden igézettel ,minden
akarással, imádva melled
és széttett lábaid csodáit
hogy lüktessek benned
lázas, forró sóhajokkal
zihálva , kifulladásig
Száz karú öleléssel
várok rád hogy találkozzunk
Bálint István

****************************
Lágy, selymes bőröd gyöngyházfehérje
Rejtelmesen villan a félhomályban
Titkokat rejt testednek mélye
Kutatok hát az éjszakában.

Zsarátnok festi meg a bársonyos sötétet
Körülvesz minket a tavasz, az éj, az élet.
Lánghajad pászmája megvillan a párnán
A boldogság szívemben égő szivárvány.

******************************
Papp Ádám: Könnyezve áldalak

Amikor közel vagy
a nyugalom élteti szívem,
de ha messze vagy,
úgy érzem semmim sincsen.

Szeretem a szemeidben
testetöltő szerelmedet,
szeretem gyönyörét;
a csillogó kikeletet.

Vágyom, hogy simíts meg,
hogy hozzám érj.
Vágyom, mert e világ
bennem csak tőled él.

Tőled, ki megmutatta,
hogy kell szeretni,
s ebbe lassan, mosollyal
belehalni.

Megmutattad az örömöt,
a dalok rejtett csókjait.
Megmutattad a bánatot,
s a szürkülő elmúlásait.

Könnyezve áldalak
te édes, te drága csillag.
Hunyj ki lassan szememből,
de csak akkor, ha majd az élet
a halálnak ad...
***********************
***SZERETLEK !!!***

***********************

''Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. (...) Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos.'' ❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
- Latinovits Zoltán
************************************

TE vagy a szív,mely bennem dobog,
TE vagy a vér,mely bennem csorog.
TE vagy az ihlet,mellyel írok,
TE vagy a könny,mellyel sírok...

TE vagy a szem,mellyel látlak,
TE vagy a vágy,mellyel várlak!
TE vagy a lélek,mely engem éltet.
TE vagy az ábránd,mellyel képzelek!

TE vagy a herceg,aki eljön értem,
TE vagy az,akit az égtől kértem!
TE vagy a kéz,mellyel hozzám érsz,
TE vagy mindenem,mert bennem élsz!!!
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
*****************************************
Te vagy a szívem , Te vagy a lelkem .
.......... Te vagy az életem !
***SZERETLEK***
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️❤️❤️❤️
**************************************
Papp Ádám: A végzet

Csak engem figyelj: a szememet.
Azt lásd, ki tényleg én vagyok.
Hazug szókkal, buta álarcokkal
szívedbe én úgyse hatolok.

Nem is szólok, ha nem muszáj,
épp elég, mit egy mozdulatom üzen.
Ne hagyd, hogy a szürkület betakarjon,
s ne hagyd, hogy elsodródjunk
a kettőnkből születő tengeren.

Kezeid után kapnék, de várom,
míg te azt az enyémbe temeted,
s várom, hogy szívemben
halljam dobbanni a szíved.

Ha el is fordulsz, látom,
hogy titkon lelkem kutatod.
Nem tudom miért jó e játék,
de hagyom, hogy csináld,
hogy kiismerd, mint a sok-
sok el nem mondott titkot.

Még mindig nem szólok.
Egymást járjuk át a csendben.
Ha csak ennyi jut nekünk,
nem bánom. Én hagyom rámenni
a részem.

Hagyom, hogy tovább menj,
ha így te jónak látod,
s hogy még jobban kiéld
ezt a tébolyult világot.

Hagyom, hisz magamhoz
sosem köthetlek téged,
csak folyton szerethetlek,
mint visszajáró felét
az az egyetlen végzet.
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
********************************
Rózsa, Rózsa, vörös Rózsa,
Szívem pici biztatója,
Tavaszomnak elhozója,
Lelkem boldog altatója,
Bánatom elzavarója,
Rózsa, Rózsa, vörös Rózsa!
Rózsa, Rózsa, kedvesem,
Fény ragyog a szemeden,
Beszélsz hozzám kedvesen,
Táncol szavad lelkemen,
Boldogság ül szívemen,
Rózsa, Rózsa, kedvesem!
Rózsa, Rózsa, virágszál,
A válladra madár száll,
Gyönyörű szép kismadár,
Vidám dala felém száll,
Boldogságom Te vagy már,
Gyönyörű szép Rózsaszál.
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
******************************
**Gyönyörűséges kedves vers!**
**Elvarázsoltál Kedvesem !
Köszönöm !**
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
*******************************
Olyan vagy, mint az ópium:
magamba szívlak, s minél többet,
annál jobban kell az a többlet,
amivel a delírium
átlendít egy másik világba, -
hozzád, - merthogy mákonyos illat,
én téged önmagadért szívlak, -
kábulatom oka és tárgya
egyszerre vagy, - s amikor nem vagy,
te vagy, aki aludni sem hagy;
e nász nélküli nászi ágyon,
e magányos éjféli órán
te vagy hideglelős hiányom
és te vagy az elvonókúrám.
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️
**************************

Papp Ádám: Neked vagyok!

Valami varázsos nóta
búg most is bennem,
mely lükteti szívemet,
s végigfolyik az ereimben.

A közelséged az! Érzem,
mi mindezt élteti;
Az illatos, a tested, a lelked
hív engem játszani.

A csók az pont az i-re,
legjava egy percnek is,
s ha elkalandoznék benned,
az mindig bentebb visz.

Ez a célja! Bódít,
mégis erőt adó élet-szelet,
melyhez az én ajkam
mostoha sosem lehet.

Nem lehet, mert úgy
bennem is elégne valami.
Valami, ami fontos; a jelen,
s vele a jövőm hű lapjai.

De ne félj! A csalfaság
nem laktató étkem.
Ha azt mondom: ,,csak neked vagyok!"
azt szívemből beszélem...
❤️❤️❤️ ❤️❤️❤️

**********************
TÉGED LÁTLAK HA BEHUNYOM A SZEMEM💝💝💝

Eszem súgja feledjem
A szívem azt szeretem.
Ha lehunyom a szemem,
Téged látlak kedvesem.

Tudom jól hogy csak álom,
De ott nem kérheti számon,
Senki a világon, s várom
Arodat újra, meg újra látom.

Érzem ajkad a számhoz ér
Testemet elönti a forró vér...
Szemed súgja szeress még,
Ez az álom olyan szép.

Behunyom szemem s látlak,
Vágyamban nincsennek gátak,
Álomba ringatnak a vágyak...
S holnap újra vissza várlak

*********************************
Nem is tudod

Nem is tudod,
amikor megtaláltál,
a világ elől menekültem,
mint ázott falevél a
semmi közepén keringtem,
s mezítelen lelkemen,
megcsendült az a rég-vágyott
dallam, amiben hittem.

Nem is tudod,
amikor átöleltél,
a hömpölygő lét,
megállt körülöttem,
az idő kerekén vicsorgó bánat
elrepült felettem,
együtt - veled a végtelenben.

Nem is tudod,
amikor lebontottad a falakat,
az utolsó kockában eltemettem,
megfáradt múltamat,
a nyári esők egyetlen cseppjébe
költöztem,
s a pillanat - felhőkbe engedtem,
az életem.

Nem is tudod,
hogy a szavakat,
amikor nem akartam,
csendeddel a szívembe írtad,
s megmutattad a szeretet
parányi erejét,
akkor megtudtuk, egyetlen
otthonunk igaz melegét,
kettenönmagunk- .

❤❤❤
*******************
Sohonyai Attila - Várlak

Várlak téged reggelem első eszméletében,
lépéseimben téged hallak a konyhába menet,
a kávénak gyöngyözésében néz rám szemed;
várlak téged.

A nappali munka monoton perceiben,
mikor elém fest ez érthetetlen érzés,
minden gyorsaságom veszem, sietek,
így várlak téged.

S ha a délutáni merengés sétára késztet,
nézem ahogyan a sárgásan részeg,
learatott búzakalászok összeérnek.
S ilyenkor vagyok igazán féltékeny,
hisz nekik már jelen, amiért én várlak téged.

De mikor kormosodik kékje égnek,
minden mi eddig nyüzsgött, nyugovóra térnek,
én maradok csupán, kiben hangosan zúg,
cseng, kolompol az ének,
mert megjöttél, s ölelhetlek téged.

*************************
Ha majd bánat tépi lelked,
és nem lesz ki fogja két kezed,
én ott leszek!
Ha már mindenki más elhagy,
és elfelejti hogy ki is vagy,
én ott leszek!
Ha tested betegség bántja,
és ajkad csak a gyógyírt várja,
én ott leszek!
Ott leszek és fogom kezed,
hiszen szívem téged szeret,
ott leszek, csak akarnod kell!
**********************************
***AKAROM !!!***
**********************************
Csöndes temetőben

Sírod szélén állok
Virágokat csodálok,
Idézem a múltat ,
Ma is eszembe juttat
Képeket mi szépek,
Kicsit közelebb lépek,
Hallgatom a csendet
Mi ott lakozik benned.
Most nem akarok sírni
Inkább levelet írni ,
Mit le teszek ma neked
Nézd, rá írtam a neved ,
Virágok közzé rejtem ,
Mi volt, sosem felejtem,
Imádkozom , majd megyek ,
Hogy egyszer veled legyek.
H I .

*******************************

***Könnyezem és Várlak !!!***

*************************************

-Csak akkor szeress, ha engem akarsz,
Csak úgy, ha érzed velem maradsz !
Csak akkor,... ha nem kell félned,
Ha szívedben apró fények égnek !
Ha nincs mit megbánj, ha nincs kit sajnálj,
Ha nem fojtogat mit hátrahagynál !
Akkor is, ha szépségem elveszik,
Ha mások a napomat tönkreteszik !
Akkor is hozd vissza a mosolyom,
Töröld le könnyeim, felejtesd el gondom !
Mert akkor is rád vágyom, érted élek,
Csak fogd a kezem, és sosem félek !
Ne hagyj magamra egy percig sem,
Tudnod kell, még élek gondodat viselem !
Hiszem, hogy örökké tart a Te meg Én,
Akár a mélyben, akár a világ tetején !
Nyújtsd kezed, ha gyenge vagyok,
Emelj fel, ha nehezebbek a napok !
Ne sajnálj, csak lássam szemedben a lángot,
Akkor úgy érzem, veled túlélem a világot !
Jöhet nehézség, viharos, tomboló szél,
Látok a sötétben, mert Te vagy a fény !
Te vagy a fény, Te vagy a remény !
- Sz.v.é.v. -


******************************************
***Téged akarlak és Veled maradok !***
**************************

* MEGÉRINTETTÉL*....

Megérintettél...

Megérintettél,
S már hiányzol ha nem láthatlak
Lelkem sötét zugából
Kirántottál a fényes jelenbe
Meggyulladt fáklya jelzi az utat
Amelyen végigmenve szeretném érezni
Végig, kezed lágy érintését
Szemedben csillog a szépség
Arcod olyan gyönyörű
Mint angyalok legszebbike,
Mosolyogsz felém
Minden egyes nap
Szeretném ha mellettem mosolyognál tovább
Kezünk egymásba olvadna
Szívünk csak egymásért dobogna
Lelkünk örökké szeretne.
***************************
Szívem érted dobog ! SZERETLEK
*******************************


Bálint István: Akarod-e ?

Akarod -e az ölelésem?
akarod –e érezni a testem
akarod- e érezni lüktetésem
összezárt gyönyörű tenyeredben

Akarod-e inni a csókomat ?
érezni szívem lázas dobolását
ahogy átüt bőrömön
ahogy átütnek rád a vágyak

Akarod-e hallani ágyunk muzsikáját
hűs érintését gyűrt lepedőnknek
hívsz-e hogy menjek hozzád ?
örök-visszatérő szeretődnek ?

*****************************
Sohonyai Attila - Úgy szeress

Úgy szeress, mint vadludat az ég:
hagyj megpihenni, de messzire engedjél.

Úgy akarj, mint a telek a tavaszt:
szoríts, de engedd, hogy változzak.

Úgy félts, mint utolsó vagyonod:
őrizz, de ha muszáj, pazarolj.

Úgy rohanj elém, mint villám a földre:
tiszta hanggal, őszintén, egyenesen.

S bújj hozzám, hogy majd megöljél,
de úgy szeress, mint vadludat az ég.

*************************

Papp Ádám :Gondolj rám

Gondolj rám,
ha épp a semmi pihen csendben
a házak falán.

Gondold együtt: velem
a holnapot, ölelve ránk színeket,
s míg épp a kékben mártózunk meg,
veled kezdődjön reggeleimben
az élet.

A vörös kis árnyak,
míg a fénnyel játszanak,
te húzd közel magadhoz
élethossznyi részem,
hogy téged fonva át
maradjak valóm erejében.

Gondolj rám,
ha a magány sötétjében
érzed lüktetésem hiányát
s hidd, hogy szívem
minden igaza
téged vigyázva figyel rád.

A szürkületben is ott
lebegek veled, kezeid akarva
hogy bajok,
kínok tőled távol essenek,
mert fontos nekm minden maradásod,
minden egyes akarat,
amivel egy életre magamhoz húztalak.

S te beléd örök boldogságot vések,
mert tudom, hogy nekünk e bántás
a világon a legédesebb.

Gondolj rám,
ha épp üzenet sincs
a párnán,
s ne féld, hogy nem vagyok,
hogy eltűnök nyomtalan,
mert mindig itt maradok -
csak olykor szótlan -
időkön túl is szeretve téged.

Örök boldogan.

******************

A sötét szobában csak egy kis gyertya ég
Nem mozdul semmi, áll köztünk a lég
Érzem az illatod, ahogy karomba zárlak
Szemedben viháncolnak a bohókás árnyak
A test fáradt, de a gondolat szabad
Olyan csodálatos minden pillanat
Órák röppennek el így - nézlek,
S nem tudok betelni Veled,
Nem mozdul semmi - a világ szendereg

***********************

Ha tehetném, álmot küldenék Neked,
ezernyi színes szárnyú pillangót.
Már látom is, ahogy körberepdesnek
a szivárvány minden színében
Lebbenjenek kezedre, szádra,
pihenjenek meg alvó arcodon
és simítsák még szebbé az életed.
Majd amikor felébredsz és egy mély
lélegzetet veszel,
és megérzed a következő csodát.
Kívánom, hogy megannyi álmod váljon
valóra

*********************

Váci Mihály: Szebb öröm

Szívem alatt ragyogsz . A csillagok csipkéje
remeg az ablakon . Érzed? Ez itt
a szív állandóan üres edénye ,
pedig örökké csak merít , merít.
Mondhatnám ezt is még :ó , harmatos
alma a tested, s rá a fény havaz!
De szebb öröm, hogy friss , kemény , piros ,
s hogy női test , izgató és igaz .
És nem hasonlítlak az angyalokhoz :
asszony vagy , nő vagy , ezért áldalak ,
mert úgy szorítasz forrón , sírva , magadhoz ,
hogy embernél több leszek általad.

**************************

Papp Ádám : Meztelen imádat

Meztelen vagy...

A pillanatba belepirulsz.
Rózsakert az arcod.
Tudj magad mellett,
s ne vívd tovább ez
édesen fájó harcot.

Erővel karmold végig
testem minden részletét.
ha fáj is nem zavar,
mert fájni kell e szeretetért.

Maradj! Beléd fulladok.
hullajts örömkönnyet; százat.
Meztelen minden óra, perc,
s tisztán meztelen az imádat.

****************************

merj szeretni mindenen át
életeken és világokon, reszkessen a szó ajkadon
lépj hát közel, mit szíved enged
tedd meg
légy hű madár
ki társra talál
forrás vizét ha szomjazod
társaddal repülj
keress üdítő vizű patakot
szívnek szólni szerelemmel
harcolni a félelemmel
hinni mindenben mi álom
tenni, hogy valóra váljon
kezedbe temetni arcom
kezedet keblemen tartom
hallgasd hogy zubog, forr a vérem
mint döbörgő vihar
mely mindent felkavar,
minden alvó szépet
életteli reményeket
álmodj valóságot magadnak
szeretettel telit:
mindenekfelettit
dal szálljon az égbe
táncoljunk a fényben
őrült részegségben, egymás ölében
szerelembe hajtva lelkünk
embernek születtünk
szeretünk

mert a lélek hol száll hol éled
benne minden reményed
szívnak szava sosem fájhat
félelem mi szabhat gátat
félelem az életedtől
mindentől és mindenkitől
belső pokol tüze éget
felfal minden emberséget
ébredj!!!
ébredj fel álmodból
csipkerózsika ágyadból:
hisz ember vagy
ember mindenek felett
tested remeg de lelked nevet
tedd szívedre kezed
érzed?
élsz
s mi élet eddig voltál
dobd el s légy más
légy ember és barát
légy szerető
légy más
légy magad, hisz te- te vagy
ne dobd el az álmaidat
remegjen ajkadon a szó
higgy el mindent ami jó
s tiéd lesz
igaz hitnek nincs virága
csak szemednek szép világa
elmondja majd mindenkinek:
ember lettél
aki szeret...

**********************

Papp Ádám: So Close To Me

Megfüröszt -benned- a vágy,
s lágyan simogat balzsam-kezed.
A betelhetetlenség maga;
hevesen izzó közelséged.

Szemeidben a láng
felébreszti bennem a vadat,
kiről elhittem, hogy nincsen,
s nem tombol benne akarat.

A csókjaid édesen égetve
lelkemnek üzenő varázsok,
míg bennem tombol mindez,
forró lehelettel visszakiáltok.

Minden porcikád megváltja testemet,
minden rezdülésed tüzes szikra.

A pillanatok, mik jelet rónak reánk
örök léte fénylő lényünk igazának.
S e végtelen dobogás, amit hiszünk
megmaradva él tovább bennünk.
Módosítás

***************************

" Nem elég mondani : szeretlek , azt érezni kell !
Nem elég a szavakat kimondani , azt átélni kell !
Nem elég az érzést elfogadni , azt viszonozni kell !
Nem elég egymás mellett élni , figyelmesség kell !
Nem elég a törődést elvárni , megértés is kell !
Nem elég csak együtt élni , igazi társ kell ! "

*************************
Papp Ádám : Marj!

Mard szét a húsom;
így szedj darabokra,
hogy szívemig elláss,
s ragadd meg.

Ha nálad lesz,
minden lüktetés
neked daloló szerelem.

Mard szét a húsom,
s engedd, hogy közben
a csókjaiddal enyhítsem
a fájást.

Zárj el magadba, kérlek!
Őrizz engem, ha gyenge
volnék, s lökd messze
az elmúlást.

Mard szét a húsom;
Így szedj darabokra!

A lelkem majd úgy neked esik,
hogy ott, abban minden
pillanat kettőnk
tüzében szeretkezik.

Mard szét a húsom,
miközben magadba engedsz.
Mard szét a húsom!

Így is érzem, hogy szeretsz.

Temetkezzünk egymás vizeibe,
két tenyeredbe fogd azt,
mi erőm e lázban.

Mard szét a húsom!

Üvölts fel velem a világba!

*****************************

PIERRE DE RONSARD: ÖLELJ MEG, KEDVESEM...

Ölelj meg, kedvesem, csókolj, szorongass,
lehelj belém, tüzesítsd át e testet,
adj még ezer csókot és még tízezret;
a szerelem nem számol s mindig szomjas.

Csókolj, míg ajkad illatos és nedves,
ne kíméld, úgyis megfakul maholnap,
s az Alvilág sápadt ködébe olvad,
hol porrá válik, többé sem lesz.

Szorítsd körém öled piros rózsáját,
amíg mézédes, szédült vonaglásunk,
a kis halál, mindkettőnk lényén átjár;
s ha vágyam maghal, hamarost feltámad;
csókolj tovább, hogy ismét nekivágjunk
a kurta napnak s rövid éjszakának.

**************************

Jagos István Róbert: Légy minden

Légy a csend szavaim között.
Angyal, ki éjjel könnyel öntözött.
Sóhaj, páradús reggelen,
a csók elernyedt testemen.
Remény, ha keserű száj ontja szennyét;
otthon, mely a Mindenségtől megvéd.
Láz: forró, perzselő.
Nő, anya, tiltott szeretőm.

***********************
Papp Ádám : A hajsza

Mindig messzebb mész,
hogy ne érjen véget
ez a játék,

de mondd csak, miért jó az,
ha folyton távolabb mosolygod magad,
s így, hogy el nem érlek
a lelked a szívemhez egy
elkésett mozdulat?

Mindig egyre mélyebb a zug,
ahova utánad érek,
csak be ne szorulj,
mint az ábránd olykor
az emberekbe.

Csak el ne vessz,
el ne tűnj a sötétbe.
Egy hívásodra
kétszer fáradok bele,
de harmadjára is utánad megyek
minden erővel téged keresve.

A hetedik nap legyen,
annak a vége, hogy engedd magad.

Ennyi legyen most csak az élet.

Ennyi legyen vágyakkal színezett,
szem a szemhez egy lélegzet.

Csók legyél, valós, mint egy egy álom.
Legyél te bennem. Én neked adom
a másik fél szabadságom.

**************************

Két combod kinyílik, mint a rózsa,
és arcom öledbe lehull.
Szám vörös duzzadt rozsda
fénye kelyhed tüzében kigyúl.
Iszlak és érezlek
csordulsz és élesztesz.
Ringasz a számon sekélyen
lüktetsz és reszketsz,
s én utazom veled e kéjben,
mint lángnyelv, mely perzsel:
gyönyört szít,
majd elcsitít.

Rajnai Lencsés Zsolt: Ringasz a számon

*********************

Szél fúj, rázza az ablakot,
Kinézek, a telihold ragyog.
Ki az? Az éjbe kiáltok.
Én vagyok.
Hallom suttogásod.
Meghoztam az álmod,
Viszem a mosolyod.
Fogd meg a kezem,
Vesd rám pillantásod.
A szél elrohan,
Itt hagyja a szíved,
Az enyém, megvallja:
Örökké szeret..

***************

Papp Ádám: Hálószoba-Blues

Én; egyedül elterülve az ágyon,
te; a félhomályba bújva.
Vágyod-e még, mondd csak,
hogy a szemeim tested megkívánja?!

Levetkőzöl lassan,
rámveted a ruháid,
s csak suttogsz halkan
minden olyat, ami számít.

Csak mi ketten...
mintha először, mintha utoljára,
mintha csak ez az egy éj lenne,
ami nekünk jut ezen éjszakára.

Aztán jössz, aztán köszöntelek,
aztán csókollak, érintelek
pont úgy, mint a legelején,
pont úgy, mintha nem ismernélek.

Újrajátsszuk, újra megéljük;
legyünk ma titok, bejáratlan testek.
A lelkemből jajongó vágyam vagy,
s már egy érintésedtől is édesen égek.

Simulj rám, simulj belém
egymást tépve, marva szét.
Csak nézzük egymást,
mindent ért a szem, nem kell a beszéd.

Heves légzéseinkbe remegünk bele,
élteti tüzünk ezen édes éjszaka,
s tőlünk borul lázba, tőlünk
lesz egy újjászületés ez a hálószoba...

*********************

Szavam selyemmé lágyul,
Hogy válladat befedje.
Szavam csónakká mélyül,
Hogy ringatózhass benne.
Szavam virággá nyílik,
Hogy szíved fölé tűzzed
És legyezővé hajlik,
Hogy unalmad elűzzed.
Szavam balzsammá olvad,
Hogy ami fáj, ne fájjon,
S mint hintó áll elébed,
Hogy lelked beleszálljon.
Szavam keleten jő fel,
Hogy álmod elorozza,
Szavam nyugaton száll le,
Hogy álmod visszahozza.
Szavam csókká parázsul,
Hogy végigfusson rajtad,
S a szavam szó lesz újra,
Ha akarod, hogy halljad.

**************************

Papp Ádám : Ölj meg lágyan!

Mint az utcán
a felesleges zsivaj,
mint estében
a bánat,

olyan legyen nélküled
minden légzés,
hogy te benne
ölj meg lágyan!

Ha itt is vagy,
kicsit játszd el,
hogy mégsem,

hogy centik távolsága
öntse ki a vérem,
s játszd el,
hogy nem akarsz
ölelni a zuhany alatt,

sem az ágyban,
csak illatod legyen,
mi felhevít, ami gyötör,
s így ölj meg lágyan!

Mint égen a csillag,
annyiszor húzd el előttem
kettőnk lepleit,
hogy akarjak folyton
utánad menni,

s hogy érezd; érted
kiált minden vágyam.

Mikor már majdnem foglak,
húzd el magad, s legyen
halál e játék mindenkor
nekünk.

Ragadj meg, tűnj el,
s csak hangod add,
hogy halljam.

Megtalállak, bárhol is legyél,
mert akarom e részünk,
akarom, s hogy meztelen kiálljam.

Mikor átölellek,
mikor magamba zárlak,

ölj meg lágyan!

**********************

**Nem mondok le Rólad**....

"Nem mondok le Rólad…

Mert az életéről nem mond le az ember.
És Te az Életem vagy.
Nappalom és éjszakám,
boldogságom és fájdalmam,
nevetésem és könnyem.
Minden Te vagy.
Mindened a mindenem.
Kell a kezed a kezemben,
szemed a szememben,
ajkad az ajkamon,
tested a testemen.
Mindened kell.
Te kellesz Kincsem.
Elmondhatatlanul.

Lemondhatatlanul."

*******************
Mi vagy nekem?
Elmondom.
Nap, mely melegít.
Tűz, mely felhevít.
Éjszaka, melytől félek.
De belevágok érted.
Hideg, melytől remegek.
Egy sötét út, melyben elveszek.
Egy dal, melytől könnyezem.
Egy szó, melytől annyit szenvedek.
Egy vers, melytől nincs szebb.
Egy élet, melyben most élek.
Egy álom, mely soha nem ér véget.

******************************


Szeretni Téged,
halálig szeretni,
ha jő az örök álom,
akkor sem feledni!

Ragyogó napnak
büszkén mutatni,
viharos szélben,
védőn takarni!

Simítani szelíden,
selymes arcodat
tekintetemmel érinteni
mosolygó szavadat.

Szaladni ,remegő
lábakkal feléd,
ölelni két karommal
tested melegét.

Hozzád imádkozni,
ha szomorú vagyok,
Neked szólni,
ha boldogan dalolok.

Nevedel álmaim
megédesíteni,
ébren az álmokat
Veled átélni!

***********************
**NAGYON SZERETLEK !!!**

**********************

Domború testét nézve
elandalgok a képzeletbe.
Finom szája íve
kényszerít a csókra.
Haja lágy esésétől
elbúcsúzom a jövőmtől.
Megtagadom a múltamat,
ha veled járhatom az új utat!
Fogni akarom a kezed,
s örökre megőrizni a neved!
Csakis Veled akarok létezni
és hűvös éjjeleken vágyakozva vétkezni!

********************************

Rám számíthatsz, akkor is,
ha már mindenki elhagyott.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha ijesztőek a holnapok.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha senki meg nem ért.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha vigaszt szeretnél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha hibázol, ha kudarc ér.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha elbuktál, elestél.

Rám számíthatsz, akkor is,
ha egy váll kell, hol sírhatsz.
Rám számíthatsz, akkor is,
ha hely kell, hol megnyugodhatsz.

Rám számíthatsz, amíg élek,
én mindig itt leszek neked.
Rám számíthatsz, amíg élek,
szívemben van foglalt helyed.

********************

Őri István: Ott leszek veled
Napsugárnak

Ott leszek veled
fogom a kezed
nézem a szemed
hallgatom szíved

tenger-sok örömöm
tenger-sok bánatom
neked mind átadom
teveled álmodom

mosoly az ajkadon
napfény-csók arcodon
szivárvány hajadon
mindezt, mind -
én adom

*****************

Papp Ádám : Elég, ha vagy

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék.

Ilyenkor nem kell más,
csak a csend és
néhány óra még.

Nem kell más,
elég, ha itt vagy mellettem,
akár a nesztelen titok,
akit nem sejtek.

Aki - ha térdre is rogyok -
bennem, mint erő remeg.

Nem kell más,
csak egy kis kényelem,
ha szűk a világ és melléd
fekszem.

Nem kell más, csak, hogy
tudjak oltalmad lenni így is;
adva a mindig biztosat.

Ha olykor
nem számolhatnék el,
szoronganék és zajok
gyönyörei közt halnék meg.

Akkor kárba vesznének
a benned aggódó percek
és csak ismeretlen
bánataimba temetnélek.

Így nem is kell más:
elég, ha hallasz,

hisz így nekem most is, e fátylas
ködökben mindennél,
de mindennél többet adsz.

************************

Néha azt hiszem,
hogy itt vagy velem
s ha becsukom szemem,
látlak is
mellettem, Kedvesem.
Ha akarom, érinthetlek
ha akarom, fogom kezed
s hallom lélegzeted
ha becsukom szemem,
látom szép szemed
s érzem illatod
mosolyod
mert itt vagy velem,
ha becsukom a szemem...
Ha akarom... akarom!
látlak
egyre halványabban
egyre csendesebben
egyre fájdalmasabban
... várjunk, míg időnk betelik
aludjunk, Kedves, csendesen
s őrizzük egymás álmait...

********************

Amikor fáradt vagy nagyon,
s nincsen már, aki felkeres,
mikor gond ül az arcodon,
mindig megtalálsz engemet!
Amikor szomorúság gyötör,
úgy kell a vigasz, mint a víz,
mikor a bánat súlya összetör,
akkor is mindig bennem bízz!
Amikor nincs ki meghallgat,
pedig beszélni kell neked,
melletted mindenki elballag,
gyere, keress meg engemet!
Amikor nem kell más, csak mosoly,
s mindenki rideg, mint a jég,
mikor mindenki túl komor,
akkor is hozzám gyere még!
Néha csak jó szó kellene,
valaki fogja meg kezed,
s nincs senki, kitől megkapod,
hívjál, én ott leszek veled!
Amikor váratlan öröm ér,
senki nincs, kivel megosztanád,
vagy talán rád tör egy szenvedély,
hadd legyek néked társaság!
Ha magány kínozna bús éjjelen,
vagy útra kelnél, de nincs kivel,
mindig számolhatsz énvelem,
veled megyek, ha menni kell!
Ha elvesztenéd mindened,
s már hited sem maradna meg,
ne feledj, számíthatsz énreám,
megtalálsz mindig engemet!

************************

Papp Ádám : Levetkőzve

(Levetkőzve egymást,
az ágyba dőlve indulok
útnak rajtad... Te csak annyit
adj nekem, hogy ne dőljön
meg a hatalmad.)

Melledig kúszna ajkam,
majd megpihennék ott, hogy
körbecsókoljam.

Közben heves lélegzeteid
hagynám, hogy belül simogasson;
ébresztve fel bennem a vadat,
hogy ez benned is tőlem
mindent, de mindent akarjon.

Akarom a kezeid, akarom, hogy
a hátamon mard végig a húsom!
Akarom lábaid közt az édent,
szemeimmel is élvezni téged.

Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.

Nyakad vonulatát érni,
friss nedűd magamra csepegtetni
vágyom, ha két édes szorítás közt
egy pillanatnyi csend az élet.

S én úgy meghalnék, ha
nem lenne több ez,
csak egy pillanat veled.

Akarlak! Éjszakákon át
és még tovább.

Akarlak, míg világ a világ!

Végigélni mindened...

s majd a végén egymás karjaiba
bújva, ahol abbahagytuk,
ott kezdjük újra...

***********************

„Hogy mondjam, mi ködnek az ég,
hogy mondjam el, mi vagy nekem,
hogy mondjam fényed mély delét,
hogy mondjam: ez a szerelem,
hogy mondjam el a hű hitet,
hogy mondjam el szót nem lelő zavarban,
hogy mondjam el az életet,
hogy mondjam el, ami elmondhatatlan?”
(Keresztury Dezső)

*************************


Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog ,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él .
Ellopni , venni nem lehet ,
csak adni , kapni meleget,
mely ad erőt a lényünknek,
mi élteti a szívünket.
Csodás a rét a sok virág ,
felzengik Élet Himnuszát ,
pompázó színük Mennyei ,
Szerelmes Szívünk Élteti .
Amott egy erdő , fenyvesek ,
előttem forrás csörgedez .
Veled vagyok a " tűz" lobog ,
az Ég is szép - a csillagok .
Ezernyi madár éneke ,
elzengi szép az Élete .
Vakító fényben a Világ,
Szív a dal Érted kiált !
Veled vagyok a Nap ragyog,
vakító fény a szív dobog ,
ezernyi kincs mi Szívbe fér,
a test a Lélek érte él .

****************************

Egy ölelésben elveszni volna jó,
Belezuhanni a mély vágyba,
Kinyitni az összes ajtót
S meghalni a karjaidba zárva.

Hol van a cél? Hol van a jó?
Merre van a vágy, a kéj?
Lelkemben békét hozó,
Titkos, rejtett szenvedély?

Szoríts magadhoz, szoríts erősen,
Ne félj tőlem hát!
Perzselő napban vagy zuhogó esőben,
Miénk lesz a Világ!

Fejem rád hajtom, szívem kitárom,
S nem lesz többé rossz,
Egy ölelésben lesz életem s világom,
Bárki bármit is okoz.

Így hát ne engedj el soha,
Ne hagyd, hogy elvesszek,
Ez lesz ölelésünk hajnala.
Ez lesz szerelmünk kezdete.

****************************

*Ez vagy nekem* ....

Papp Ádám: Ez vagy nekem

Ott van ereid javában,
csókod igazában,
s minden porcikádban,
amitől igaz egy nő.

Ott van szemeidben
a dög, amit hagyok,
hogy széttépjen
kívül-belül,
s ami tudom, legyőz, ha kell
száz ördögöt.

Húsomat rád bízom,
mint a szívem,
melynek lüktetése
minden hevületed része.

Érezd, ahogy veled pulzálok,
ahogy mindenem a te mindened,
s tudd, ha rám tekintesz,
bennem találod meg
örök vesztedet.

Ez vagy nekem mind
vad éjszakákon.
Az édes ébredésben
puha bársony.

Ez vagy nekem mind:
Az életigazságom!

***SZERETLEK***
**************************
Papp Ádám : Íratlan szabály

Íratlan szabály,
ha nem szólsz, én figyelek;
mert többet mondasz te úgy,
s még többet, ha átölellek.

Te rám nevetsz gyengéd mosollyal,
én vissza rád, s szerető sóhajommal.
Így bolondítasz meg, míg én téged
nézve örök emlékké emellek.

Íratlan szabály az esti fényeket
szememből adni szemednek,
miközben ajkad épp csak hozzám ér,
s én akkor csókommal felelek.

Íratlan szabály,
ha a kezed nekem adod,
kell hogy enyéimbe zárjam.
Így tudod magad biztonságban
nálam.

És a végén, mielőtt
álmainkban felébredünk,
íratlan szabály,
hogy előtte ezt a valót
egymást karolva átéljük.

****************************

A kezem lassan a bőrödhöz ér,
és felizzó testeden életre kél.
Érzékei lágyan elenyésznek,
mint lenyugvó szemeden érző remegések.
Átölel hangodnak lüktető sóhaja,
ajkad csókomnak végső oldata.
Elomló hajadba arcomat temetem,
illata elkísér és körüllengi életem.
A lepedő testednek puha vászon,
szétfolyt tintaként terül szét az ágyon.
Magába zár és körülölel,
a holdfény arcodra álmot lehel.
Vékony bőröd, mint hófehér selyem,
minden érintéssel gyógyítja sebem.
Benned az álmaim eggyé válnak,
és visszanézve újra rám találnak.

***************************

Papp Ádám - Légy áldott!

Légy áldott, ha itt vagy,
de akkor is, ha mégsem,
hisz mikor megadatott,
a lelkedet néztem.

Légy áldott a csókkal,
örökül ragyogó mosollyal.
Légy áldott a csendben,
mikor az imám vagy itt bent.

Légy áldott egy percre még,
ezrednyi pillanatokra szedve,
mit örökkön éltetek
kettőnkért ma,

s majd egy másik életben.
***

Együtt leszünk Életem !

******************************

Bálint István :Játszanék veled

kezemmel fognám a kezed
s vezetném testemen
hogy érintéseid nyomán
támadna a láz
benned is
egyre forróbbak lennének
ujjaid
s a tested
egyre meztelenebb
és ahogy csókolnám
szép melleid
a mályvaszínű blúzodból
kibontva
nevetnéd te is ahogy
arcomat sötétlő öledbe
fúrva csókolnálak
míg föltámadna a vágyad
s vad csókokat
csókolnál te is rám
a szívemre
a dárdánkra
falánk számra
s küzdenél nyelvemmel
ebben a vad
a csókcsatában
ami száguldana rajtad
legfőbben
kéjtől csillanó ajkaid közé
tolakodva
hogy szerelmi táncot verjen
a csípőd
rajtam
hogy elvesszek
széttárt lábaid között
gyönyörű göndör
bozontjaidban
hogy úgy szeress !ahogy senki !
én úgy öleljelek hogy az már
nem is ölelés
ahogy nem tud senki !

*********************************

Ady Endre : Én szép világom...


Én szép világom,
Boldogságom.
Arcod borúsnak
Miért látom?
Sóhaj tör elé
Kis szívedből,
Ragyogó könnycsepp
Szép szemedből.

...ha hű sziveddel
Érzed, érzed,
Hogy el fog veszni
Üdvösséged,
Csókolj meg forrón
Utoljára,
Haljunk meg most a
Boldogságba!...

**********************

Ha ketten együtt lehetnénk...
Gyere, gyere, gyöngyöm, szépem,
kedves kékkapcás legényem,
piros arcú párom, rózsám,
gyere gyorsan, siess hozzám!
Jöjj egyedül, éjten éjjel,
havas úton halkan lépdelj,
Hóval hímes jégmezőn át,
meg ne lássák lábad nyomát!
Ha a hóban nyomot hagynál,
látnák, nálam éjszakáztál:
szülőanyám szörnyülködne,
öregapám örjöngene,
bátyám búsan bosszankodna,
néném nagyon szomorkodna.
Öregapám tán megölne,
anyám agyba-főbe verne,
bosszús bátyám vérem venné,
néném nékem szemem szedné.
Gyere gyorsan, gyémántocskám,
szájad százszor megcsókolnám;
ha ketten együtt lehetnénk,
szívünk szerint szerethetnénk.
finn népköltés

*******************************


Ha megkérdeznéd, vajon miért is szeretlek,
Válaszolni nem tudnék neked
Ha megkérdeznéd, vajon miért is jó veled,
Azt mondanám, mert szeretlek
Szeretem, ahogy vigyázol rám,
Szeretem, mikor beszélsz hozzám
Szeretem, hogy itt vagy, Kedvesem
Szeretem, mikor megsimogatsz,
A haragot és a mosolyokat
Szeretek mindent, mindent, ami TE vagy!!

****SZERETLEK ****
**********************************

PIERRE DE RONSARD: ÖLELJ MEG, KEDVESEM...

Ölelj meg, kedvesem, csókolj, szorongass,
lehelj belém, tüzesítsd át e testet,
adj még ezer csókot és még tízezret;
a szerelem nem számol s mindig szomjas.

Csókolj, míg ajkad illatos és nedves,
ne kíméld, úgyis megfakul maholnap,
s az Alvilág sápadt ködébe olvad,
hol porrá válik, többé sem lesz.

Szorítsd körém öled piros rózsáját,
amíg mézédes, szédült vonaglásunk,
a kis halál, mindkettőnk lényén átjár;
s ha vágyam maghal, hamarost feltámad;
csókolj tovább, hogy ismét nekivágjunk
a kurta napnak s rövid éjszakának.

*********************************


Bálint István

Ha kezeid tarkómra,
fejemre
tennéd hogy magadhoz
vonj, húzz, szoríts,
hogy ölelj bársonyos
öledre
meg is fulladnék
a mohóságtól
ha érezném,
hogy élvezed
csókjaim vad csapásait
ahogy vágyat keltenek
édes öledben.

************************

Papp Ádám :Érezd!

Cseppjeid ízlelve
halok bele a „most"-ba.

Szeretném, ha
beletemetnél ebbe az
édes pillanatba.

Akarom közel, nagyon közel
érezni a vadat, ami vagy,
ha magamhoz húzlak.

Akarom az ajkad peremét épp
csak érve úgy, ahogy hevességed,
hív mámoros szenvedélyre.

Cseppjeid ízlelve
születek újjá, s imádva
téged üvöltök itt bent,
mert élvezed,
ahogy végighalad vonagló
gyönyörödön a két kezem.

Akarom a melleid csókkal
éltetni, s akarom a lábaid
a nyakam körül szeretni.

Takart részeid hagyd, hogy
kibontsam. Hagyd minden
leheletem rajta.

Csak élvezd! Csak érezd!

Szeretkezd át velem az éjszakát,
és a nyomait hagyd magadon,
amíg lehet.

Legyen az a legszebb lehetetlen;
soha el nem múló pecsét... veled.

************************************

Hiányzik nagyon a kezed
szürkén hullámzó hajnalokban
Felsír a hű emlékezet
sugárzik arcod valahonnan
Mi őrizte az álomig
Jutalma megkövült magánynak
Az önzés sunyin rávonít
s a Hold árnyéka belesápad
Milyen is volt a mozdulat
arcomra hullott négy-öt ujjad
s a gödrök árkok ó-kutak
dombok nagy csöndjévé simultak
Egyszervolt csókok jóíze
keseredik némuló számon
Volt ugye volt kettőnk hite
hát miért miért hogy nem találom
Hiányzik valami nagyon
Ki hagyta el Milyen viharban
Szikkad az idő arcomon
a félelemtől kitakartan
Már csak az emlék melegít
pihegve reszket tenyeremben
A magány lassan bekerít
s hideg idő szárnyára fekszem

*************************************

Papp Ádám : Senso

Már az is maga a csoda -
miközben figyelem -
hogy egy-egy kósza
leheletében
előtör valami új,
valami izgalom,
valami ismeretlen.

Valami szenvedély,
valami elrejtett,
még nem látott szerelem.

Ahogy a reggelbe önti
a tegnap este
kínját, hogy mára varázs legyen.
Így nőt tán még sosem láttam élni.
Így csak magamat tudtam egyedül,
bújva minden elől szanaszét tépni.

Ahogy néhány darabját
lábaim elé ejti,
lelkével figyel,
hogy látom e azt,
ami még ordít a lüktetésben
ami még van, ami fontos.

Ami minden részében érdem.
Mellém ülve egy eldugott kincsét
engedi át két kezembe,
s bízva bennem csókol arcon
fontosságát nem bújtatva el
gyermeki őszinteséggel szeretve...

Már az is maga a csoda -
miközben figyelem -
hogy vele együtt
rövid órákba csukva
egy életet, sok fájó
apró halált

a szívemmel - közel hozzá -
tüzében égve túlélte

********************************

Te vagy, ki élet s altat,
Távolságod a homokba kajtat.
Aljaid ízétől virul a világ,
Csókjaidtól mámorosak az éjszakák.
Szeretetem elmondhatatlan,
Csak terád gondolok.
Szívem szorul, nyelni nem megy,
Megöl engem a kín!
Majdan eszembe jut suttogások,
Az a pár gyönyörű szó,
Melytől kedvem az egekbe száll.
Ismét rád gondolok,
Nem tudlak elfeledni.
Mert távol vagy tőlem!
S nagyon hiányzol.
S a végét befejezve
Eszembe jut szép feneke.
Melyet már nem részleteznék!
Gyere, szeress! Ölelj még! Ölelj még!

**********************************

Ábránd

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját ,
Eltépném lelkemet
Szerelmedért .
Szerelmedért
Fa lennék bérc tetején ,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját ,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért .
Szerelmedért
Lennék bérc - nyomta kő ,
Ott égnék földalatti lánggal ,
Kihalhatatlan fájdalommal ,
És némán szenvedő ,
Szerelmedért .
Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesíteném,
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért !

***********************************

VÁGYAK..........

Papp Ádám - A szemed

Addig csodállak,
amíg csak lehet,
s vágyom, egyre vágyom
a szemed.

Vágyom a fényét,
s hogy mosollyal belém láss.
Várom azt is,
hogy elébem állsz.

Addig nem megyek,
míg be nem teljesül.
Addig nem lehet,
mert megölne belül.

Azon túl is éltetlek,
hogy a kezed kezembe szeret.

Úgy nevezve mindig: Örök élet,
s csak vágyom,
egyre vágyom a szemed.

*****************************

Szeretnék szél lenni,
hogy cirógassalak,
és friss patak lenni,
hogy megtisztítsalak.
Szeretnék nap lenni,
hogy melegítselek,
erős és nagy lenni,
hogy segíthesselek.
Két bűvös szem lenni,
hogy mindig lássalak,
a kispárnád lenni,
hogy elringassalak.


***EGYETLENEM****

***SZERETLEK !***
******************************************


Papp Ádám: Quid pro Quo



Én csak egy kis titkod kértem,
cserébe neked adtam mindenem,
mert már akkor tudtam, akkor éreztem,
hogy te vagy, kitől bennem
megszületik a vágy, s átsöpör mindenen.

Azóta feldúlja édesen napjaim.
Hiszem ezt a valót; kibékültem vele.
Az erőmet is visszakapva vagyok
s ez egészemnek melletted a helye.

Titkodból egészed nyújtottad,
így lett velünk egy az élet.
Szerelmet dalol, vadító lázat,
megnyugvásban ezernyi boldog percet.

Én csak egy kis titkod kértem,
hisz emlékszel. Cserébe világom adtam.
Úgy ölel, mint soha semmi még.
Nem bánva meg, nem hazudva szépet,
mi hamar elillan. Örök tüzben ég.

S ha ez az utolsó földi lét,
úgy minden eddiginél jobban szeretlek.

**Örökké a csak Tiéd vagyok !**
***********************************


Érezlek Téged.
Fontos vagy nekem.
A legfontosabb.
Forró a szívem.
Sugárzik a szívem.
A Mindenem vagy.
Veled szeretem magamat is.
Nélküled üres vagyok.
Lángot adsz nekem.
Égek.
Jó Rád gondolni.
Bennem élsz - kitörölhetetlenül.
Megérintettelek - megérintettél.
Nem tudok betelni veled.
Fáj a hiányod.
A hiányod is teljesebb mint mások jelenléte.
Tudlak Téged.
Elfogadlak.
Rád bízom magam.
Átitatódtam Veled.
***SZERETLEK MINDENEM !!!**

**********************************

Legyél a nyár, fürtökkel játszó reggeli szél
Legyél a folyó, mi a tengerhez kisér,

Legyél a csillag, mi elrejti holnapom
Akác a téren, mézeddel jól lakom,

Legyél a gondolat, mi papirra simul
Nevető kisgyerek, ahogy arca kipirul

Legyél a Pillanat, mikor megáll a Világ
Tavaszi kertben nyiló apró hóvirág,

Legyél a hajnal, mi rám mosolyog
Legyél a Halál s Tőled feltámadok,

Fiatal sziv vénülő testemben
Lüktető ér fáradt tenyeremben,

Lehetsz nagy, kicsiny, sok vagy kevés
Mindegy hogy mi vagy, csak velem legyél !

***Veled vagyok ! SZERETLEK !***
******************************

Szeretni valakit, mint soha, senki mást
Fülébe suttogni őszinte vallomást
Vele álmodni meg minden álmodást
Szemében látni a legszebb látomást
Karjai közt találni örök megnyugvást
Nevére könyörögni minden áldomást
Vele vészelni át minden változást
Szeretni valakit, soha senki mást
❤❤❤❤❤
Ha úgy érzed, hogy nincs több erőd,
Bújj hozzám, hadd legyek a védelmező erőd.
Nem kérem, hogy teljes higgy nekem és bízz meg bennem.
De kérlek hagyd, hogy lelked védelmezhessem.
Tudom, nehéz neked most ez az idő.
De hadd legyek a rejteket adó erdő.
❤❤❤❤❤
*********************************

Papp Ádám : Egymásban

Vállaidon kezem
édes lepel,
ajkaidon a csókom
egy újabb vallomás;
a tiszta jel,

s egy leheletemben
ott fürdik a te javad,
egy szemem pillantása
lélegzet nélkül
várja szemed,
és minden igazad.

Nem rejtve egymás elől
titkokat, féltett szavakat
egy mosolyunkkal adjuk
egymásba, mi lüktetésben
égi parancsolat,

ami tán ez életünk után
is visszaszáll,
ahogy szívem szívedhez
az örök fonál.

Test a testtel
harcunkban állva
megmarad, mint érzetem
az esti imákban,

s nem vesz tőlem el
semmi, ha
ereivel akarna se,
mert nem tudná szeled igazát,
s lelked dombjain sem időzne
perceknél tovább.

Látom, amit látnom kell,
hogy egy pillanat se legyen
idegen veled.

Érzem, amit kell,
amit már régóta tudok
szemeidben,
s amiért rád ölelek én is
egy ezerszer vöröslőbb szerelmet,

mert kell, hogy te is lásd mindezt;
ahogy egymásban élünk ezer életet,
s a vége csak egy új kezdet,
de egymásnak vagyunk... ez a lényeg.

Így maradva meg a kettőnknek áldott,
múlhatatlan mindenségben.
*** SZERETLEK !!!***
******************************

Papp Ádám : Marj!

Mard szét a húsom;
így szedj darabokra,
hogy szívemig elláss,
s ragadd meg.

Ha nálad lesz,
minden lüktetés
neked daloló szerelem.

Mard szét a húsom,
s engedd, hogy közben
a csókjaiddal enyhítsem
a fájást.

Zárj el magadba, kérlek.
Őrizz engem, ha gyenge
volnék, a lökd messze
az elmúlást.

Mard szét a húsom;
Így szedj darabokra!

A lelkem majd úgy neked esik,
hogy ott, abban minden
pillanat kettőnk
tüzében szeretkezik.

Mard szét a húsom,
miközben magadba engedsz.
Mard szét a húsom!

Így is érzem, hogy szeretsz.

Temetkezzünk egymás vizeibe,
két tenyeredbe fogd azt,
mi erőm e lázban.

Mard szét a húsom!

Üvölts fel velem a világba.

❤❤❤❤❤

***********************************

Sétálj velem abba a korba,
hol ugyanúgy csókokat lopok
az életet megélt homlokodra,
s ott talán már fáradtabbnak látszik
szemeid fénye, de én tudom;
akkor is az lesz nekem a jel,
mi könnyed békét ad
a még megmaradt életünkben.

Papp Ádám


Merre jársz Virágom ?
Szép szemed hol találom?
Csak annyit írj, szeretlek!
S nem múlnak lassan a percek,
Csak annyit írj, jövök,
S szívem rögtön pörög!
Csak annyit írj, szivárvány,
S bennem kigyúl a nyár már,
S tudom, hogy vagy,
S hogy lényem izgat,
S hogy velem lennél,
Inkább, mint leveleznél,
Együtt várnánk a napot,
S a csókot, mit kaphatok
Mikor az ajkam az ajkadhoz ér...

***SZERETLEK !!!***
*****************************

Papp Ádám: Végül majd...

Végül majd...

Ott leszek egy halk szóban,
egy dalban, mit a szél sodor,
ott leszek egy véletlen pillanatban,
hol még őszinte az a mosoly.

Végül majd...

A nevem ugyanúgy név marad,
semmivel sem több, mint a tiéd.
Igaz, én verseket sírtam, nevettem,
de nem baj...legyek csak emlék.

Végül majd...

A szemem, ha visszaemlékezem
azt látja majd, kinek utoljára ígértem.
Kit utoljára csókolni vágyok,
hisz az érzés nem csal; őt szeretem.

Végül majd...

Mit szabadságnak nevezek ma,
talán többször is úgy megkapom.
Vágyom, de tudom, még van időm,
s minden percét kihasználom.

Végül majd...

Ott leszek, ahol várnak, ahova vágyok,
ahol az van, ki élteti - míg élek - szívem.
Ott lenni csak egyszerűen annál,
kinél a világon jobb nekem nincsen.

Végül majd...

A színeket kopárság fedi el,
de öröm lesz a lényem minden részlete.
Csak az legyen ott végül velem,
kit áldok magamban, míg élek...örökre.

***** SZERETLEK !!!*****
*********************************

Nézem a világot, és téged látlak.
Árnyékban és napsütésben,
csillagok közt, ezüst fényben,
viharban villámok között,
szélfúvásban, gondosan öntözött
virágágyásokban, a ménesek futásában
a méhkasok álmos zsongásában
a kertben, hol a rózsa bókol a szélben
patakparton, sokujjú diólevélen.
Mindig mindenütt kereslek téged,
mert te vagy az édes, keserű élet.
Mert szeretlek, mert kívánlak.
Én is nagyon
***SZERETLEK***
**************************

Papp Ádám : Gondolj rám

Gondolj rám,
ha épp a semmi pihen csendben
a házak falán.

Gondold együtt: velem
a holnapot, ölelve ránk színeket,
s míg épp a kékben mártózunk meg,
veled kezdődjön reggeleimben
az élet.

A vörös kis árnyak,
míg a fénnyel játszanak,
te húzd közel magadhoz
élethossznyi részem,

hogy téged fonva át
maradjak valóm erejében.

Gondolj rám,
ha a magány sötétjében
érzed lüktetésem hiányát
s hidd, hogy szívem
minden igaza
téged vigyázva figyel rád.

A szürkületben is ott
lebegek veled, kezeid akarva
hogy bajok,
kínok tőled távol essenek,

mert fontos nekm minden maradásod,
minden egyes akarat,
amivel egy életre magamhoz húztalak.

S te beléd örök boldogságot vések,
mert tudom, hogy nekünk e bántás
a világon a legédesebb.

Gondolj rám,
ha épp üzenet sincs
a párnán,
s ne féld, hogy nem vagyok,
hogy eltűnök nyomtalan,

mert mindig itt maradok -
csak olykor szótlan -
időkön túl is szeretve téged.
Örök boldogan.

*************************************

Te vagy a vizesés cseppjeiben a fény
Te vagy a fák ágain bólogató levél
Te vagy a virágok szirmain remegő harmat
És Te vagy a szivárvány a felhők alatt.
Te vagy az alkony a fáradt horizonton
Te vagy a hajnal az ébredő égbolton
Te vagy az első felcsendülő napsugár
És a réten szimatbontó minden virág.
Te vagy minden percem fényes öröme
Te vagy megvakult szemem minden fénye
Te vagy hangtalan világom egyetlen dallama
És parányi életem egyedüli szólama.

*********************************

Szeretném érezni ajkamon ajkadat.

Szeretném érezni, hasamon, hasadat!

Szeretlek, imádlak az ágyban kívánlak,

ha nem jössz magadtól, magammal cibállak!

*********************************************

....Itt élsz a szívemben

**EGYETLENEM !!!***

.....Mennék magamtól,.....

de inkább megvárom

míg magaddal cibálsz !!!!!!

*******SZERETLEK***********
****************************************

Papp Ádám :Legyél...minden

Ha tél hidegén egyedül járok,
s, ha megnevetnek erdei boszorkányok,
csak legyél ott egy árnyban,
hogy megmártózzak a belőled piruló
boldogságban,

s, hogy egy-egy sikoltás
tőlem messze szállva haljon el
egy lélegzetnyi áradásban.

Ha tavaszi esőben ázok,
legyél ott, a táncban,
s egy cseppnyi igazad
hulljon vállaimra,

mert kell minden nyugvásod,
kell az a szép,
mit más szem még sose látott.

Ha nyári forróságban
tüzem érted ordít hangom
leplein, legyél ott,
megpihenve a táj szerelmein.

Légy egy könnyű csend,
édes suhanás.
Legyél te, kitől ekkor is
szenvedéllyel csókol e láz.

Ha őszi némaságban vagyok,
egyszerűen csak legyél minden
pici nesz,
mi nagy hevületeket önt belém.

Legyél, illatozz bennem,
nekem, s én visszaadom
mindezt belőlem,
mert mindig, mindenhogy
éget, vágyakkal etet
ez az eszmélet,

s ha nem volnál,
csak a semmi lenne,
vele a telítetlen
kelyhek sora.

Nem maradna más nélküled
csak otthontalanságom
süket otthona.
***********************
Leszek minden ,
mert Te így akarod !!!
******************************